„Nagyjából 11 petabájtnyi adata van most a NAV-nak, hogyha ezt kiírnánk DVD lemezre és
egymásra pakolgatnánk, akkor nagyjából egy 80 emeletes háznak a magasságáig érne ez
fel, vagy pedig, hogyha mondjuk filmes hasonlattal szeretném megsaccolni ennek a
méretét, akkor 250 évig lehetne nézni azt a HD filmet, amit a NAV-nak az adatvagyona
tesz ki”
- érzékeltette az adatok mennyiségét Kis Péter, a NAV szóvivője.
A NAV adatvagyona már a kezdetekkor, még a digitális korszak hajnalán is, alapvetően
adózóktól származó bevallási adatokból állt, illetve az adózói regisztrációnál megadandó
adatokból. Az elmúlt 10 évben zajlott le egy olyan forradalom, amikor az elemi gazdasági
eseményekről is elkezdett egyre több adat lenni.
„A bevallás szintű adat tulajdonképpen, bevallás részletességű. A tranzakciós adatokból
azonban sokkal részletesebb képet rajzolhatunk a valóságról. Sokkal jobban kijönnek azok
az anomáliák, amikor azt lehet sejteni, hogy az nem a valódi valóság, hanem egyfajta
rajzolt valóság. Ezt egy összesítő adatból sokkal nehezebb megmondani” - ezt már
Mizsányi Attila, a NAV főosztályvezetője, a NAV Mesterséges Intelligencia
Munkacsoportjának tagja mondta az adatok felhasználásáról.
Az adózással kapcsolatos adatok elég strukturáltak, jól azonosítottak. Egy adózó fő
tevékenységének a TEAOR száma eleve ad egy olyan bázisadatot, amelyből többféle
információ kinyerhető.
Mesterséges Intelligencia modellt alkot, az adózási szakemberek értelmezik
azokat. A mesterséges intelligencia alkotja meg a modellt az adatok értékeléséhez, a
beömlesztett adatból veszi ki azt, ami számára releváns lehet. Megmutatja az
eredményeket, majd az adózási szakemberek döntik el, hogy adózás szempontjából
értékelhető-e az információ, vagy sem. Ha a szakemberek az adott modellt
értékelhetőnek tartják, akkor ebből már úgymond tanul a rendszer és a jövőben azokra
fog összpontosítani.
Ilyen elven működik a tájékoztató levelek kiküldése is, akár iparág specifikusan. A
címzettek-érintettek köre pedig bizonyos jellemzőkből, mondjuk akár a fő
tevékenységükből is viszonylag pontosan tudható.
Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az élő munkaerőt, ám
erre a NAV szakemberei is rácáfolnak. Az MI kiegészíti az emberi munkavégzést.
„A mesterséges intelligenciának a következménye lesz az, hogy lesznek különböző
modellek, amiket aztán a kollégáink, a szakemberek tudják betenni a gazdasági életbe,
hogy ott a számviteli törvény szerint mondjuk az megfelelő következtetés volt-e a
mesterséges intelligenciától, vagy sem. Ennek a vége az, hogy egyébként mi jobban tudjuk
fejleszteni a szolgáltatásainkat. Ezáltal az adózóknak lehet, hogy kevesebb adminisztrációt
kell tenniük” – emelte ki Mizsányi Attila, hozzátéve: az ember sosem fog eltűnni a
rendszerből, hiszen mindig lesznek olyan munkafolyamatok, amelyeket a gépek tudnak
csinálni az emberek helyett, de az emberek munkája, az embernek léte sosem lesz ebben
felesleges.
Az adatok részletes hasznosításában Magyarország élen jár
„Nyugat-Európában egyszerűen a közérzület és a társadalmi konszenzus az nem engedne
meg akár egy online pénztárgéprendszert, még akkor se, ha a vevőről semmit nem tudunk,
nincs rajta a nyugtán, nem érkezik be az adat. Sőt, egyébként az online számlában sem
látjuk a magánszemély vevőt” – mondta Mizsányi Attila, hozzátéve, a Nemzeti Adó – és
Vámhivatal az adatok gyűjtésében, hasznosításában, felhasználásában élen jár és
versenyképes Európán belül. Viszont az adathasználatnak a világban nem Európában
van a központja, például Dél-Koreában sokkal előrébb járnak Európánál.
