Tavaly augusztus 6-án zárta be az I. kerületi önkormányzat Budavár ikonikus cukrászdáját, a Ruszwurmot azzal, hogy ősszel nyílt pályázatot írnak ki, hogy megtalálják a legjobb csapatot, amely minőségi cukrászdát hoz létre. Az eltelt időszak azonban nem azt mutatja, hogy mozgás lenne a helyszín körül, sőt még a pályázatot sem írták ki – tudta meg a Népszava. 

A késlekedés okáról az érintett helyiségeket birtokló I. kerületi önkormányzat vezetője, Böröcz László, Budavár fideszes polgármestere azt írta:

„A Ruszwurm cukrászda múltja miatt is azt szeretnénk, hogy az ingatlan továbbra is cukrászdaként működjön. Előbb azonban meg kell várni, hogy az ingatlanokat érintő végrehajtási eljárások eredményeként teljesen jogtiszta helyzet legyen az ingatlanok hasznosítása érdekében”.

A budavári cukrászda jövőre ünnepelte volna 200. születésnapját, ha az önkormányzat tavaly augusztusban egy másfél évtizedes bérleti jogvita zárásaként ki nem teszi Szamos Miklós cukrászmestert csapatával együtt.

A cégvezető nem sokkal az eset után kórházba került és meghalt, a Ruszwurm és a Korona Kávézó körüli jogvita azonban sokkal korábban, 2011-ben kezdődött, amikor az akkori önkormányzat az addig 99 ezer forintos bérleti díjat egyik pillanatról a másikra 604 ezerre emelte, de felajánlották, hogy a cukrász fizetheti a felét is, ha a határozatlan idejű bérleti szerződést 5+5 éves határozott idejű bérleti konstrukcióvá alakítják. Szamos Miklós ettől kezdve folyamatos harcot vívott a különböző politikai beállítású polgármesterekkel. Az önkormányzat 2013-ban felmondta a bérleti szerződést, 2014-ben visszavonta, majd 2015-ben ismét felmondta. Szamos Miklós pedig csak az eredeti bérleti díjat fizette.

A perek sorát a Kúria zárta le, jogerősen az önkormányzatnak adott igazat és kötelezte a Ruszwurm Kft-t a helyiségek visszaadására és a 300 millió forintos tartozás megfizetésére. Szamos Miklós ezt nem fogadta el, az önkormányzat végrehajtást kért, így lett vége a világhírű Ruszwurmnak.

A Ruszwurm Cukrász és Vendéglátóipari Kft. augusztusban közleményében hívta fel arra a figyelmet, hogy az ügy „nemcsak egy több mint 200 éves történelmi cukrászdát, a budai Ruszwurm Cukrászdát érinti, hanem súlyos kérdéseket vet fel a végrehajtási eljárások átláthatóságával és a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatban is”.