- A kata szigorítása nagyon sok kisvállalkozást állított kész helyzet elé. Magam is láttam a tanácstalanságot sok vállalkozónál. A Magyar Bankholding ügyfeleit mennyire érintette ez a probléma?

- Mivel a mikro- és kisvállalkozói szegmensben közel 250 ezer ügyféllel rendelkezünk, a kata szigorítása több tízezer nálunk bankoló vállalkozót érintett. A tranzakciós adatok alapján láttuk, kik lehetnek ezek az ügyfelek, és fel is vettük velük a kapcsolatot, próbáltunk segíteni nekik az átállásban. Indítottunk például egy adónemválasztó kalkulátort a BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens) honlapján. A felület használatához nem szükséges BUPA felhasználónak vagy ügyfélnek lennie nálunk, és néhány adat megadása után a kalkulátor segít kiszámítani, melyik adónemre célszerű átállnia.

- Bejárták a sajtót olyan hírek, hogy nem csak az adózás lesz kedvezőtlenebb a katából kikerült cégek számára, de a bankszámlák is megdrágulnak. Ez valóban így van? Mennyivel kerül most többe a bankolás egy volt katás cégnek, amelyik például átállt az átalányadóra?

- Sok érintett vállalkozónak kellett új pénzforgalmi számlát nyitnia, mely során a mikro és kisvállalkozások számára elérhető csomagok, szolgáltatások közül tudott választani. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ezzel megdrágult számukra a banki számlavezetési szolgáltatás. Az MKB termékpalettáján elérhető Lépték számlacsomagunk például kifejezetten kedvező a katából érkezők számára. Az olyan cégeknek, amelyek szeptember és november között nyitnak ilyen számlacsomagot, elengedjük a következő 12 hónapban a számlavezetési díjat. Emellett azt javasoljuk minden vállalkozásnak, hogy időről időre nézze át, milyen szolgáltatásokat használ, mennyi tranzakciót végez, és ez alapján válasszon számlacsomagot. Ha sikerül megtalálni a számára legideálisabb konstrukciót, akkor akár kedvezőbb díjakat is elérhet, mint korábban katásként. Vannak olyan számlacsomagok, amelyek egyéni igényekre szabhatóak, vagy például a számlavezetési díjuk is lebankolható.

- Három bank egyesíti az ügyfeleit a Magyar Bankholdingban. Mekkora így a teljes kkv-ügyfélkör? Hogyan sikerült ezt a három bankot egy szervezetbe integrálni?

- Nálunk a mikrovállalati körbe a 300 millió forintos éves árbevétel alatti, a kisvállalatiba pedig a 300 millió és egymilliárd forint közötti éves árbevételű cégek tartoznak. A Takarékbankkal a fúzió még nem valósult meg, de az előkészítő munka folyik, a teljes ügyfélkör így megközelítőleg 250 ezer mikro- és kisvállalkozást jelent majd. A három bank abból a szempontból hasonlít, hogy a piacon meghatározó, univerzális bankként, széles termék- és szolgáltatás palettával működtek, számos területen töltöttek be kulcsszerepet a magyar bankszektorban. Ennek köszönhetően nincs fehér folt vagy ügyféligény, amit ne tudnánk kiszolgálni a szegmensben. Mások voltak persze a fókuszpontok, az MKB Bank hagyományosan nagyvállalati bank volt, a Budapest Banknál erős volt a kkv-szegmens, a Takarékbanknál pedig az agrárium élvez kiemelt prioritást.

- Néhány hazai nagybank komoly versenybe szállt a kkv-kért, az egyik a Magyar Bankholding, de mások is keményen küzdenek a kis cégek kegyeiért. Melyek azok a szempontok, amelyek alapján egy kkv most bankot választ?

- Ebben a szegmensben azért is nagy a verseny, mert a kisebb cégek jellemzően egyetlen banknál vezetnek csak számlát, míg a nagyobbaknak persze több bankkapcsolatuk van. Azok a cégek, amelyek finanszírozást szeretnének, az első helyen azt nézik, melyik bank milyen lehetőségeket, kondíciókat kínál. Most a támogatott hitelek a legnépszerűbbek; például, ha egy banknál elérhetőek a Széchenyi Kártya Program konstrukciói, az vízválasztó lehet abban az esetben, ha egy kkv-nak éppen olyan hitelre van szüksége. A költségek is fontosak, a számlacsomagok díjszabása, rugalmassága, az elektronikus szolgáltatások fejlettsége is lényeges. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy sok kkv vezetője nem pénzügyi szakember, ezért igényli a szakértő segítséget, számít az ügyfél-kapcsolattartójára. Ha egy bank olyan szakembereket tud biztosítani számukra, akik érdemben segítenek például egy projekt finanszírozásának megtervezésében, az sokat jelent egy kkv-nak.

- A támogatott hitelek piacán jelenleg nincs árverseny, a Széchenyi Kártya hiteleket minden bank ugyanolyan kondíciókkal adja. A piaci kamatozású hiteleknél lehet csak érdemi versenyről beszélni, de ezekre a mostani kamatkörnyezetben van még egyáltalán igény?

- A kihelyezett hitelek zöme támogatott, de piaci hitelre is folyamatos az igény. A támogatott hitelekre számos vállalkozás jogosult és sokak élnek is vele, vannak azonban olyan vállalkozások, amelyek nem tudják felvenni például a most indult Széchenyi Maxot, és hitelre van szükségük. Ők piaci megoldást keresnek és számunkra is igyekszünk minél kedvezőbb feltételeket biztosítani. Emellett előnyben vannak azok a bankok, amelyek olyan alternatívákkal is tudnak nyújtani, mint a faktoring, mert arra is egyre nagyobb az igény. Igaz, kevés cég él vele, főleg azok, akik korábban is faktoráltattak már.

Kép: Dialogue Creatives

- A kkv-kért folyó versenyben az idén az a speciális helyzet állt elő, hogy a piacra kerültek a Sberbank ügyfelei. A hitelintézet csődbe ment, és a céges klienseknek új számlavezetőt kellett találni. Mennyire volt sikeres a Bankholding a megszólításukban?

- Közvetlenül a csődöt követően már közel ezer sberbankos ügyfél jött át hozzánk, és nyitott nálunk számlát. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Magyar Bankholding vásárolta meg a Sberbank hitelállományát, amellyel együtt mintegy kétezer, valamilyen hitellel rendelkező, mikro- és kisvállalati ügyfelet is nyertünk. Ennek a tranzakciónak a pénzügyi zárása július végén történt meg, azóta is zajlik az új ügyfelekkel a jövőbeni együttműködések kialakítása. Nyilván az a célunk, hogy ne csak a megvásárolt követelést, a hitelüket kezeljük, hanem más szolgáltatást, számlavezetést, további finanszírozást is nyújthassunk ezeknek a cégeknek.

- Egyre borúsabb előjelek vannak eközben a vállalati hitelpiacon. A kamatok emelkednek, a cégek helyzetét pedig megnehezíti az infláció, az energiaárak emelkedése és gazdaság várható lassulása. Mire számít a hitelpiacon?

- Azt gondolom, a visszaesés a hitelezésben elkerülhetetlen, bár az állami programok sokat segítenek. A Széchenyi GO! program június végén futott ki, és markáns felfutást eredményezett az első félévben, bár már akkor is érzékelhető volt a jelenlegi, turbulens gazdasági helyzet. Még most is vannak cégek, amelyek beruházásokat terveznek, mert látnak lehetőségeket, és ehhez finanszírozásra van szükségük. Számítunk a portfóliók romlására is, fennáll a veszélye, hogy a drasztikus költségnövekedést sokan nem tudják majd kezelni, bár megteszünk mindent annak érdekében, hogy a nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásokat segítsük.

- A moratórium – a most bevezetett agrármoratórium kivételével – az év végén kifut. Ezt hogyan kezelik?

- Tudjuk, hogy lesznek olyan vállalkozások, amelyek a moratóriumot követően nem fogják tudni úgy fizetni a hiteleiket, ahogy előtte. Erre már készülünk, szükség esetén egyedileg fogunk tárgyalni az ügyfelekkel és a sajátosságaikra reagáló szerződésmódosításokat fogunk végrehajtani, hogy elkerüljük a hitelek bedőlését. Jelenleg 5 százalék körül van a nem teljesítő hitelek aránya a mikro- és kisvállalati szegmensben, ez véleményem szerint nőni fog, de bízunk benne hogy a két számjegyű érték elkerülhető.

A cikk megjelenését a Magyar Bankholding támogatta.