Az értékeket leginkább veszélyeztető káresemény a betörés. A statisztikák szerint a társasházi lakásoknál döntően az ajtón keresztül hatolna be a tolvajok. Bár manapság már sokan használnak komoly zárakat, fontos látni, hogy a legbiztonságosabb zárrendszerrel ellátott ajtó is könnyedén feltörhető, ha az ajtólap nem megfelelően biztosított. Egy hevederzár vagy keresztpánt sokat emel az ajtó biztonsági szintjén.

Ugyancsak kiemelt figyelmet kell szentelni az ablakokra - az itteni nyílászárók esetében az ablak felfeszítését késleltetheti vagy megakadályozhatja, ha a nyílászáró kerete és a nyíló szárny között minél jobb a záráspontosság. Nem elég az alsó ablakokat ráccsal, biztonsági üveggel éppen vagyonvédelmi fóliával védekezni, a magasabban lévő ablakokat is védeni kell - megnehezítve az odajutást: az ablakhoz közel álló fák ágait visszavághatjuk, a villanypóznán vagy az ereszcsatornán keresztül történő bejutást pedig szögesdróttal akadályozhatjuk meg. Különös figyelmet kell fordítanunk a nyílászárók zárására az épület felújítása, vagy éppen a mostanság divatos óriás-hirdetés elhelyezésének idején.

Egyre többen alkalmaznak ma már a mechanikai védelmet kiegészítő elektronikai jelzőrendszert, ám itt sem árt az elővigyázatosság: fontos például, hogy a riasztó kültéri egysége ne legyen elérhető magasságban, mert akkor könnyű elnémítani. Ennél is gyakoribb hiba, hogy a jellemzően külső villanyórára nem helyezünk hangsúlyt, nem zárjuk a szekrényét - pedig így a betörő könnyen áramtalanítja a lakást és ezzel - mivel a legtöbb riasztó nem rendelkezik saját akkumulátorral - kiiktatja az elektronikus riasztást. A hosszabb távollétek alatt hatásos az időkapcsolóval "mozgalmassá" tenni a lakást.