A Napi Gazdaság pénteki számának cikke Az idei áradások, intenzív esőzések és egyéb viharkárok nyomán szeptember elejéig 263 ezer esetben összesen közel 25 milliárd forintot fizettek a biztosítók – ismertette Vereczki András, az Aegon vezérigazgató-helyettese és a Mabisz lakásbiztosítási tagozatvezetője egy akadémiai konferencián, amely a szélsőséges tavaszi időjárás tanulságait kísérelte meg levonni. Amint azt a biztosítási szakember elmondta, a lakóingatlanok esetében nagyjából 32 milliárd forintra tehető a károk összege, de a lakosságot érintő károk összege meghaladhatja a 40 milliárd forintot is. A különbség a nem vagy alulbiztosított ingatlanokban, valamint a viharkárra például nem biztosítható ingóságokban – mint a kerti bútorokban és hasonlókban – esett károkból adódik. A szeptemberig a vagyonbiztosítások alapján kifizetett összeg meghaladta a 20,2 milliárdot, az ipari és mezőgazdasági biztosításokból 4,3 milliárd forint, míg a gépjármű-biztosításokból 308 millió forint árvíz- és viharkár utáni kártérítést kaptak a jogosultak. Ha ehhez még hozzászámoljuk az önkormányzatok biztosítatlan vagyonát, valamint a közutakat is, a viharos időszak okozta károk összege elérheti a 100 milliárd forintot is – jegyezte meg a szakember. Az állam 3,17 milliárd forinttal segítette az újjáépítést, amihez a héten csoportosított át további 1,5 milliárd forintot a költségvetés általános tartaléka terhére. A biztosítási adatokat 2000-ig visszamenőleg áttekintve az ideit kivéve egyetlen olyan év sem volt, amikor napi 100 millió forintot meghaladó kárbejelentést tettek volna, az idén azonban 3-4 olyan nap is volt, amikor milliárdos kárról érkezett bejelentés a biztosítókhoz – mondta Vereczki András. Érdekes ugyanakkor, hogy a komolyabb káresemények utáni napokban a biztosításkötési hajlandóság is megugrott: 20-30 százalékkal több új szerződés született – mondta a Napinak Vereczki András.