A csütörtökön ülésező pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a Pécsi Vízműveket Működtető Zrt.-t (Pécsi Vízmű Zrt.) a száz százalékos önkormányzati tulajdonú Tettye Forrásház Zrt.-vel beolvadás - jogutódlással történő megszüntetés - útján összevonja, miután annak többségi részvényeit megszerzi a francia Suez Environnement vállalatcsoporttól.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere (Fidesz) a döntést azzal indokolta, hogy az önkormányzat és a francia vállalatcsoport közötti jogvitás helyzet lezárása következtében előálló új cégjogi viszonyok ésszerű és hatékony kezelése érdekében szükséges a tulajdonosi döntés a Pécsi Vízmű Zrt. és a Tettye Forrásház Zrt. egyesüléséről. Páva Zsolt megjegyezte: két víziközmű szolgáltató társaságot fenntartani tulajdonosi, gazdálkodási és ágazati-szakmai szempontból egyaránt felesleges és ésszerűtlen. A beolvadás folyamatának megindítására a Vízmű-részvények megszerzésének cégnyilvántartási átvezetését követő harminc napon belül kerül sor.
Egy euróért
Páva Zsolt április 26-án jelentette be, hogy Pécs jelképesen, egy euróért visszavásárolta a Pécsi Vízműnek a francia Suez Environnement vállalatcsoport által birtokolt tulajdonrészét. A korábban követelt 10 milliárd helyett a Sueznek 3 milliárd forint kompenzációt is fizetnek, amelyet a július 10-iki fizetési határidőig a kormány biztosít a város számára. A polgármester a bejelentéskor hangsúlyozta, hogy az önkormányzat a megállapodással jól járt, hiszen a 3 milliárd forintos kompenzálással szemben az elmúlt 3 és fél évben megtakarítottak a pécsi polgároknak 2,9 milliárd forintot, azaz ennyivel fizettek kevesebbet a szolgáltatásért. Hozzátette: ez idő alatt az új szolgáltatónak, a Tettye Forrásháznak pedig közel 500 millió forintos nyeresége volt.
Pécs 2009. október elején mondta fel a szolgáltatási szerződést, és vette át a városi vízközműveket, miután az addigi vízszolgáltató Pécsi Vízművel határidőre nem egyezett meg a kisebbségi tulajdon visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetőit. Azóta Pécsen az önkormányzat által alapított Tettye Forrásház a szolgáltató.
A város és a kisebbségi tulajdonos francia Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy százszázalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák. Az ügy érintettjei mintegy negyven jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Suez 32,3 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forintról szóló beadványt nyújtott be a bécsi választott bírósághoz a Pécsi Vízmű székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért. A kárigényt Pécs "méltánytalannak és szándékosan túlzónak" tartotta.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot. A döntést a Kúria elődje, a Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. A Kaposvári Törvényszék időközben jogerősen kimondta: jogsértő volt a vízműszékház 2009. októberi birtokbavétele, az eredeti állapotot azonban nem állíttatta helyre, mert úgy találta, annyi változás állt be az ügyben, hogy ez nem indokolt.
Legolvasottabb
Van egy szál, amiről senki nem beszél: ezért nem jön orosz olaj az Adrián
Sokan milliókat költöttek rá, mégis elszállt a villanyszámla – mikor éri meg a napelem?
A Kreml közölte: Vlagyimir Putyin felhívta Orbán Viktort
Forradalmi ötlet érkezett a korhatár előtti nyugdíjazásra
Nagy lehetőség az állampapír-tulajdonosok előtt, péntekig lehet élni vele
Valami nem stimmel az MVM-nél: semmilyen gázügyet nem lehet intézni
Miközben Trump Iránnal háborúzik, mindenki a nyakára figyel
Szakad a forint, betett a két nap alatt duplázódó gázár
Már az iráni rakéták előtt lecsapott a háború: naponta 14 milliárd forintot fizettek a magyarok