2013. január elsejétől ugyanis a céges unit-linked életbiztosítások egyes meghatározott béren kívüli juttatásnak minősülnek, és ennek megfelelően a juttatásként nyújtott, és a vállalatok által befizetett biztosítási díjakat 19.04 százalékos szja és 32.13 százalékos eho fizetési kötelezettség fogja terhelni - szemben az eddigi adó-és járulékmentességgel.

A jogalkotó ezen szabályozással arra a több hónapja tartó folyamatnak a végére tett pontot, mely szerint indokolt-e a vállalati unit-linked életbiztosítások teljes életre szóló kockázati életbiztosítások közé történő besorolása vagy sem, mely utóbbira érvényes az adó-és járulékmentesség. A jogszabályi változás minden bizonnyal jelentős hatással bír a vállalati unit-linked biztosítások piacára, és a vállalatokat is arra fogja késztetni, hogy egyéb költséghatékonyabb megoldásokat keressenek.

Szakértői vélemények szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás megoldást jelenthet a munkáltatóknak, ugyanis a céges unit-linked életbiztosításokhoz hasonlóan a foglalkoztatói nyugdíjprogram esetén is a munkáltató döntheti el, hogy mely munkavállalóira kívánja a juttatást kiterjeszteni, a vállalati céloknak megfelelően pedig a bevont munkavállalók körét is bármikor megváltoztathatja. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásba teljesített vállalati befizetések az éves 500 ezer forintos keretösszeg erejéig élvezik a kedvezményes közteherfizetési lehetőséget, a nyugdíjszolgáltatás pedig adó- és járulékmentes. A unit-linked életbiztosításoknál a vállalati közterhek szigorításával párhuzamosan a szolgáltatás adó-és járulékmentessége bevezetésre került. A vállalati oldalon való megkülönböztetés azért is lehet indokolt, mert amíg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás 20-30, vagy ennél is hosszabb időre szóló megtakarítást jelent, addig a céges unit-linked biztosításokból már 5-10 év után szolgáltatáshoz lehet jutni.