A romló külső gazdasági környezet, az energia-árrobbanás, valamint az alvállalkozói díjakban és a bérekben megjelenő inflációs nyomás ellensúlyozására a hazai távközlési vállalatok 2022-ben jelentették be, hogy szolgáltatásaik minőségének megőrzése és a tervezett hálózat- és infrastruktúrabővítések miatt 2023-tól élni fognak a jogszabály – az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) – adta lehetőséggel, és évente egyszer a fogyasztói árindex változásának mértékével korrigálják előfizetéseik és szolgáltatásaik díjszabását.

Mi is az a fogyasztói árindex?

A fogyasztói árindex az infláció mértékének meghatározására használt mérőszám. Számítása során egy kijelölt időintervallumban veszik figyelembe a lakosság számára is elérhető áruk és szolgáltatások árának átlagos változását. Ugyan a teljes infláció becsléséhez érdemes más árindexeket is figyelembe venni, összességében elmondható, hogy a fogyasztói árindexet tekintjük az inflációt meghatározó mérőszámnak.

Az árindex számítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) végzi, és minden év januárjában teszik közzé az előző évre vonatkozó átlagos fogyasztói árindex változást, azaz a január 1. és december 31. közötti időszakra számított éves infláció mértékét. Ennek megfelelően a KSH 2022-re vonatkozóan átlagosan 14,5 százalékos, 2023-ra pedig éves szinten átlagosan 17,6 százalékos inflációs értéket közölt.

Fontos kiemelni, hogy míg a Telekom és a Yettel az előbb említett, KSH által kalkulált adatokkal számol a díjkorrekció meghatározásakor, addig a Vodafone Magyarország a társaság eltérő üzleti évéhez igazodva, a megelőző év augusztus 31. napja és a naptári év szeptember 1. napja közti időszak átlagát veszi figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a Vodafone esetében a díjkorrekció alapjául számító inflációs érték 2023-ban 9,39 százalék volt, 2024-ben pedig 22,01 százalék.

Mennyit emeltek a legnagyobb hazai távközlési vállalatok?

Mindhárom Magyarországon működő nagy telekommunikációs vállalat 2023-ban és 2024-ben is élt az inflációkövető díjkorrekció lehetőségével, de nem azonos mértékben:

míg 2023-ban a Yettel és a Telekom is az infláció mértékével megegyező, azaz 14,5 százalék mértékben emelte díjait, addig a Vodafone – az imént említett eltérő üzleti év miatt – csupán 9,39 százalékkal korrigálta tarifáit és előfizetési díjait.

Az ügyfelek terheinek csökkentésére hivatkozva 2024-ben ugyanakkor a szolgáltatók némileg már eltértek az irányadó inflációs adatoktól és kisebb mértékben korrigálták áraikat. Ebben a versenyt a Vodafone generálta, a vállalat mindenkit megelőzve már tavaly októberben bejelentette, hogy lefaragja a díjkorrekció mértékét, és a jogszabály adta lehetőség ellenére 22 százalékos emelés helyett csupán 15,4 százalékkal korrigálja majd az előfizetők díjait idén márciustól. A társaság azt is közzétette, hogy a korrekcióval azonos mértékben növeli az ügyfelek egyes kedvezményeit is. A lépésre a Magyar Telekomnak és a Yettelnek is reagálnia kellett, igaz mindkét vállalat bevárta bejelentésével a KSH tavalyi évre vonatkozó hivatalos inflációs adatait. Ezek alapján a Telekom 2,6 százalékkal alacsonyabb, 15 százalékos, a Yettel pedig 2,3 százalékkal alacsonyabb, 15,3 százalékos áremelést jelentett be 2024. március 1-jétől.

Vesztesek és nyertesek

Nehéz győztest hirdetni egy olyan versenyben, ahol az árak emelkedése a téma.

A Telekom két év alatt közel harminc százalékkal (29,5 százalék) emelte előfizetéseinek és szolgáltatásainak árát, ami mindössze 2,6 százalékkal marad el a KSH által meghatározott kumulált (32,1 százalék) kétéves átlagtól.

Még a Telekomnál is nagyobb mértékben emelte díjait a Yettel. A vállalat két év alatt 29,8 százalékkal növelte árait, ami 2,3 százalékkal tér el a KSH két évre számított adataitól.

A magyar távközlési szolgáltatók ügyfelei közül a Vodafone-osok jártak a legjobban, kétéves távlatban az ő költségeik emelkedtek a legalacsonyabb mértékben, összesen 24,79 százalékkal. Ezáltal a Vodafone 4,71 százalékkal alacsonyabb mértékben emelte díjait, mint a Telekom és 5,01 százalékkal kisebb mértékben korrigált, mint a Yettel.

Az előfizetők túl sokat nem tehetnek a díjkorrekció ellen, amennyiben ugyanis a szolgáltató betartotta a vonatkozó szabályokat, és az előfizetői szerződésben, illetve az Általános Szerződési Feltételekben (ÁSZF) megfogalmazott feltételek pontosan tartalmazzák, hogy hogyan fog történni a díjak – például az inflációkövető díjkorrekció – változása, akkor ez a szolgáltatói lépés jogszerű, nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. Így a határozott idejű szerződéssel rendelkező ügyfelek a magasabb díjra hivatkozva nem mondhatják fel jogkövetkezmény nélkül a szerződésüket.

Szolgáltatóválasztás esetén a tarifák és percdíjak, elérhető kedvezmények mellett viszont a jövőben azt is érdemes lesz figyelembe venni, hogy a díjkorrekció megjelenése óta a távközlési vállalatok milyen stratégia mentén és milyen mértékben nyúltak az áraikhoz.