Az okoslelet után már virtuális klinikája is van a Synlabnak – erről Póda Tamás, a Synlab Hungary Kft. kereskedelmi és marketing igazgatója számolt be egy háttérbeszélgetésen. A tavasz óta elérhető innovációt az XMED360-nal közösen indították el, a laborvizsgálatok mellé online szakorvosi konzultációt is tudnak már biztosítani. 

A Synlab a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) is együttműködik, volumenben a laborvizsgálatok kétharmadát a NEAK-finanszírozott betegek számára készítik. Árbevételben pedig a költségek felét teszik ki az állami betegek laborvizsgálatai – mondta az Economxnak Póda Tamás. 

A Synlab egy globális vállalat, a harmadik legnagyobb humándiagnosztikai vállalkozás. Harminc országban van jelen 24 ezer munkavállalóval, Magyarországon évente 50 millió vizsgálatot végeznek el, közel 500 fős csapattal. 

A laborcég egy korábbi, nyolcezer fő okosleletei alapján készült kutatása szerint 2023-ban és 2024-ben az látszott, hogy a lakosság fele nem egészséges. 

A leggyakoribb betegségcsoportok között említette Póda Tamás

  • a pajzsmirigy gondokat;
  • a májbetegséget;
  • a vesebetegséget; 
  • a zsíranyagcsere betegséget;
  • és a diabéteszt; 

A Synlab 2022-es adatai szerint a magyar lakosság 40 százaléka valamilyen krónikus betegséggel küzd, a társadalom 40 százaléka egészséges, a lakosság 20 százaléka pedig az, akinek még nem alakult ki betegsége. 

A magánegészségügyben körülbelül 16 százalékos volumencsökkenés történt az elmúlt egy évben. A Synlabnál egy év alatt hat százalékos páciensszám csökkenés történt

– mondta Póda Tamás.

Talán a labordiagnosztikában azért nem olyan nagy a visszaesés,  mint más magánegészségügyi szolgáltatónál, mert 20-30 ezer forintért már egy nagyon komoly vizsgálatot lehet kapni és árat sem emeltek az elmúlt egy évben. 

Ne rohangáljon a beteg orvostól orvosig

A magyar betegek bolyonganak az egészségügyi ellátórendszerben. A virtuális klinika irányt mutat a diagnózistól a cselekvésig, vagyis ez az az egészségügyi ellátótér, ahol a páciens megkaphatja azokat információkat, amire szüksége van. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a járóbeteg szakellátásban 2020 és 2024 között 22 százalékkal nőtt az esetszám. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre több a beteg, hanem azt is, hogy egyre több ellátás, vizsgálat érhető el az ellátórendszerben. 

Kapcsolódó

Az egészségügyben 42 ezer orvos látja el évente a 62 millió esetet, a szakemberek száma viszont 2020 és 2024 között csak 16 százalékkal emelkedett.  Hatékonyságnövelésre van szükség az egészségügyben, mert arra van igény, hogy a lakosság minél gyorsabban megkapja azt a terápiát, ami a laboreredményei alapján indokolt számára – fogalmazott Póda Tamás.

A laboreredmények nehezen értelmezhetők, fontos, hogy legyen olyan szakember, aki lefordítja a betegek számára az adatokat. A virtuális klinika vállalása az is, hogy csökkentse a betegek költségeit. A Synlab az XMED360-nal azért állt össze, hogy segítse a pácienseket eligazodni az egészségügy útvesztőiben és mérsékelje a költségeiket. 

Az egészségügy digitalizációja az elmúlt 20 évben óriásit fejlődött, mondta Kriller Norbert, az XMED360 digitális egészségügyi szakértője, a cég alapító-ügyvezetője. A technológia változása nagyban segíti az orvosokat, utalt a képalkotó diagnosztika fejlődésére. A CT és MRI leletekkel sokkal hatékonyabban tudnak diagnózist felállítani az orvosok és ezután a megfelelő egyénre szabott terápiát megtalálni.

Most érkezett el az idő, hogy a páciensek számára is hatékonyabb megoldásokat kínáljanak

 – mondta a szakember.

Magyarországon a legnagyobb problémát ott látja digitális szakértő, hogy a magánegészségügyben a páciens terápiáját segítő megoldások szigetszerűen alakulnak ki. Az együttműködés az egészségügyi szolgáltatók között hiányzik, mindenki házon belül próbálja tartani a betegeket. A XMED360 az intézmények feletti betegutakat tudja menedzselni, hogy az a beteg számára a legoptimálisabb legyen. 

Ömlik ránk a rengeteg adat

Adatkrízis van az egészségügyben, erről már Szász Máté, a Synlab Sport és Prevenciós Diagnosztika szakmai igazgatója beszélt. Amikor a páciens elmegy a szakemberhez, akkor azt a rengeteg adatot esélye sincs az orvosoknak abban a tíz percben értelmezni, ami rendelkezésre áll. Javítani kell az ellátás hatékonyságát és erre nem lesz más megoldás, mint a mesterséges intelligencia (AI), mert az emberi agy nem képes ilyen gyorsan, ennyi információt feldolgozni, törvényszerű a változás – tette hozzá Szász Máté.

A virtuális klinikán dolgozó szakembereknek nem az a célja, hogy gyógyítsanak hanem, hogy utat mutassanak, hogy merre induljanak el páciensek. Hogy hogyan tudják elérni, hogy az egészségben eltöltött életévek száma emelkedjen. 

Az XMED360 több mint 180 digitális bemenetet képes fogadni, legyen szó mindenféle okoseszközről, digitális vérnyomásmérőről vagy táplálkozást támogató applikációról is

 – mondta Szász Máté.

Ezek az információk nagyon fontosak, és egy sportoló esetében ezek alapján lehet igazán finomhangolni az edzéseket.

Kérdésre válaszolva Kriller Norbert kiemelte, hogy a projekt a jelenlegi fázisban lakossági ügyfelekre van optimalizálva, a szakembergárda folyamatosan bővül, jelenleg 18 orvossal dolgoznak együtt, de év végére 35 főre bővülhet a csapat. 

Nem olcsó az egészségügy, ezért hatékonyságot kell növelni

Az egészségügy pénzbe kerül még akkor is, ha az állami rendszert vesszük igénybe, csak hajlamosak vagyunk ezt figyelmen kívül hagyni – tette hozzá Kriller Norbert. Azt vállalták, ha hozzájuk fordul valaki, akkor jelentős összeget meg tud spórolni azzal, hogy pontosan megmondják számára a laboreredményei alapján, hogy milyen vizsgálatra van szüksége.

Példaként említette, hogy Budapesten egy szakorvosi konzultáció 35-40 ezer forintba kerül, és ha több vizsgálatra van szükség, akkor a számla végösszege meghaladja akár a több százezer forintot is. A XMED360 abban segít, hogy a költségek a lehető legalacsonyabbak maradjanak. 

A Synlabnál is készülnek felesleges vizsgálatok, a kért laborok egyharmada, évente 15 millió vizsgálat a kukába megy – mondta Póda Tamás a hatékonyságnöveléssel kapcsolatban. Ma az előre lefoglalt orvosi konzultációk 20-30 százalékára nem mennek el a páciensek. És ez ugyanúgy igaz az állami és a magánegészségügyre is – tette hozzá Póda Tamás.