A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi kórházi adósságadatai szerint 61,9 milliárd forinttal tartoznak az eszközbeszállítóknak az intézmények. Az egyetemi klinikákkal együtt a tartozás 85,7 milliárd forintra nőtt. 

Szakértői becslések szerint az idei év végére a 100 milliárd forintot is elérheti az eszközbeszállítók felé fennálló tartozás. 

A négy egyetemi klinika október végén 23,8 milliárd forinttal tartozott az eszközbeszállítóknak: 

  • a Szegedi Tudományegyetem: 8,1 milliárd forintot;
  • a Semmelweis Egyetem: 0,9 milliárd forintot;
  • a Debreceni Tudományegyetem: 6,9 milliárd forintot;
  • a Pécsi Tudományegyetem: 7,9 milliárd forintot;
Közgazdaságtani alapvetés, hogy nincs ingyenebéd. A kifizetetlen kórházi számlák miatt kieső bevételt a szállítóknak banki vagy tulajdonosi finanszírozással kell pótolniuk

– mondta az Economxnak Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója.

Az ETOSZ az innovatív orvostechnikai szektor magyarországi érdekképviselete. 2012-ben tíz innovatív tagvállalattal indult, az utóbbi években harminc körüli taglétszámmal működnek.

Drasztikusan romlik a helyzet

A finanszírozási költségek előteremtése minden beszállítónak nehézséget okoz. A kisebb tőkeerejű cégek sérülékenyebbek, így egy tízmilliós nagyságrendű kintlévőség már komoly működési problémákat okoz. Például a vállalkozás nem tud új munkatársat felvenni, rosszabb esetben elbocsátásra kényszerül. A nagyobb cégeknél az ETOSZ igazgatója szerint a több százmillió forint, adott esetben több milliárd forintra rúgó kintlévőség finanszírozása horribilis összegeket emészt fel.

A problémákat tovább boncolva Rádai Tamás úgy véli, hogy nemzetközi cégcsoportok esetében a kedvezőtlen üzleti környezet késleltetheti az innovatív, új termékek magyarországi bevezetését, vagy a tervezett beruházások elhalasztásához vezethet. Végső soron tehát a hátrányok nem csak a kórházi beszállítók, hanem országos szinten is megjelennek, nemzetgazdasági és betegellátási szempontból egyaránt.

Az ez évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint összegű pluszforrás nyár végéig érezhetően javította a kórházak likviditását, így – bár a kifizetetlen számlák ezen időszakban is fokozatosan gyűltek – az adósságállomány növekedési üteme elmaradt a tavalyitól.

Az eredetileg kitűzött kormányzati cél az volt, hogy idén ne legyenek 60 napnál régebben lejárt kórházi tartozások. Ez a célkitűzés azonban nem teljesült. Az év végéhez közeledve drasztikusan romlik a kórházak fizetőképessége, így mára ismét jelentős mértékűre duzzadt az adósságállomány – fogalmazott Rádai Tamás.

A beszállítók és szervezeteik már év közben jelezték, hogy ugyan a kintlévőségeik szerkezete javult, azaz – elsősorban a februárban lezajlott adósságrendezésnek köszönhetően – a tényleges fizetési határidők jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest, a követelések volumene viszont alig marad el időarányosan a korábbi évekhez képest – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. 

A Belügyminisztérium helyettes államtitkára által vezetett Adósságkezelési Munkacsoport legutóbbi ülésén ezért fogalmazták meg a beszállítói szervezetek, hogy mindenképpen szüksége lenne még év vége előtt egy részleges adósságrendezésre. 

Kapcsolódó

Uniós sereghajtók vagyunk az egészségügyi közkiadásokban

Az állami szereplők azonban egyértelművé tették, hogy az idei év végéig keletkezett adósságok rendezésére csak 2026. januárjában van lehetőség. Ezért a beszállítók most azt kérik a kormánytól, hogy mihamarabb szülessenek meg azok a döntések, amelyek révén a januári konszolidáció megvalósulhat.

A jövő évi 80 milliárd forintos pluszforrás és az úgynevezett kódrevízió magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a 2026-os év könnyebb legyen, mint az elmúlt három év volt. Persze a tényleges számok az intézmények teljesítményétől és az inflációtól függenek majd, fogalmazott Rásky László. 

Az orvostechnikai beszállítók annak örülnének a leginkább, ha éves szinten maximum 20-25 milliárd lejárt tartozás keletkezne csak az intézményekben, és azt a kormány rendszeresen rendezné is.

Magyarországon a fekvőbetegek ellátását összesen 4500 beszállító cég látja el. Ezek közül nagyjából ezer cég foglalkozik orvostechnikai eszközökkel. A beszállítók összlétszáma az elmúlt években elsősorban az üzemeltetés központosítása miatt csökkent. Az orvostechnikai területen is van némi csökkenést: ez elsősorban a szigorú közbeszerzéseknek, másrészt a romló gazdálkodási körülmények miatt. Rásky László elmondta, a likviditási problémák miatt 2023-ban és 2024-ben több magyar tulajdonú gyártónál is billegett a léc.

A jövőt firtató kérdésre Rádai Tamás azt válaszolta, bár történtek előremutató intézkedések az elmúlt években, ugyanakkor az egészségügyre fordított közkiadások tekintetében Magyarország továbbra is az európai rangsor végén van. Az egészségügy helyzetében akkor állhat be változás, ha összkormányzati szinten nagyobb prioritást kap – fogalmazott az ETOSZ igazgatója.