Az időskori kognitív betegségek – a demencia, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór – nemcsak az érintettek és családjaik életét alakítják át, hanem az egész társadalom jövőjét is. Magyarországon becslések szerint 250-300 ezer ember él a betegséggel, a lakosság három százaléka érintett lehet – mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója egy konferencián, amit az idősödő társadalom kihívásaival kapcsolatban szerveztek.

Egyelőre sajnos a betegek fele rejtve marad, ezek a számok erősen alulbecsült adatok, Európában közel nyolcmillió demens élhet, 2050-re a demenciában szenvedő betegek száma a háromszorosára fog emelkedni. 

Világszerte három másodpercenként diagnosztizálnak valakinél demenciát

Ficzere Andrea a lapunknak adott interjújában is beszélt arról, hogy a demencia ma az egyik legnagyobb népegészségügyi kihívás nemcsak hazánkban, hanem a világ számos helyén. Magyarországon a becslések a 60 év felettiek körében 7 százalék körüli a demencia előfordulási aránya. Ez a szám a társadalom öregedésével tovább fog nőni. A demencia óriási terhet jelent a családoknak, valamint az egészségügyi és szociális rendszernek is. Utóbbiak már most nem bírják a terhelést, amik a közeljövőben csak növekedni fognak, így sok  még a feladat ezen a területen.

Aki demensként tartós ápolásra és gondozásra szorul, nagy terhet jelent a családoknak és a társadalomnak is – mondta Fekete Mária adjunktus, Semmelweis Egyetem (SE) geriáter szakorvosa.

Magyarországon a szociális ellátórendszer bedugult, betelt, nagyon nehéz helyzetben vannak azok a betegek, családok, akik demenciával érintettek. Magyarországon 1–2 év mire valaki bejut egy állami gondozó intézménybe. 

A kormányzatnak el kellene gondolkodni az ápolási biztosítás műfaján, ezt a finanszírozási megoldást Japán és Németország már bevezette. Fontos lenne nekünk is ebbe az irányba elindulni. Hazánkban alacsonyak a nyugdíjak, márpedig jelenleg több százezer forintba kerül havonta egy ápolási intézményben a betegek ellátása, sorolta a problémákat, a SE adjunktusa. 

A szakember szerint a demencia egy tünetegyüttes, ennek a hátterében rendkívül sok betegség állhat, az Alzheimer-kór vagy a Parkinson is. A memóriavesztésen bőven túlmutat a demencia, kritikus funkciók károsodnak, például akár a beszédfunkció is.

Kiemelte a geriáter szakorvos, hogy aki demenciával élőt gondoz, az egy olyan betegek ápol, aki folyamatosan távolodik, azok a családok egy elő gyászban élnek, amíg ápolják a betegeiket.

Ha valaki otthon gondozza a hozzátartozóját, akkor sokféle stresztényező hat rá. Elsődleges stressz faktor maga a beteg, jellemzően a gondozók lelki és testi egészsége is károsodik, és a gazdasági tényezők is jelen vannak, mert a gondozó sokszor kiesik a munkaerőpiacról.

Elfelejtett demencia program

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az idős demens betegek 75 százalékát nem diagnosztizálják – mondta a konferencián Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős helyettes államtitkára. Nem csak a genetika, hanem az életmód is felelős a demencia kialakulásáért, ez lett a 21-dik század egyik legsúlyosabb népbetegsége. 

Kapcsolódó

A Nemzeti Demencia Program készül, egyelőre még egyeztetések zajlanak róla, mondta Beneda Attila. Hozzátette, a betegszervezeteket és az egyházakat is bevonják az egyeztetésekbe.

Egy kerekasztal beszélgetésben Szalóki Katalin kiemelte, Magyarországon is hamarosan elérhetők lesznek olyan terápiák, amelyek Alzheimer esetében sok beteg számára nyújthatnak megoldást. Az AIPM igazgatója azt kérdezte Beneda Attilától, hogy lehet-e arra számítani, hogy ezekre a terápiákra  finanszírozást ad az egészségbiztosító. Allokálnak-e forrást erre a demencia stratégiában? Beneda Attila azt mondta, hogy jelenleg még vizsgálják a gazdasági és társadalmi terheket az új terápiák gazdaságosságával kapcsolatban. De mindent megtesznek azért, hogy az innovatív terápiák Magyarországon is elérhetők legyenek.

Kivéreztették a nyugdíjrendszert és az egészségügyet is

Az elöregedés társadalmi terheivel kapcsolatban Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense a konferencián mindenkit megnyugtatott: az állami nyugdíjrendszer nem fog szétesni. Még akkor sem, ha a friss demográfiai adatok szerint folyamatosan csökken Magyarország népessége, és az adjunktus hozzátette, hogy a kormányzat több mint tíz éve indított “szültetési programja” sem jött be. 

Aki azt gondolja, hogy egy nemzet erejét a népesség száma határozza meg, az nézzen körül Bangladesben vagy Nigériában. És magyarázza el az ott élőknek, hogy milyen jó nekik, mert sokan vannak. Vagy menjen el Luxemburgba és Svájcba és magyarázza el nekik, hogy nekik viszont nagyon rossz, mert kevesen vannak.  

A XXI. században a nemzet erejét nem az határozza meg, hogy hányan vannak, hanem az, hogy milyen tudás van, milyen a technológiai színvonal van, vagy milyen az ország jóléti rendszere

– tette hozzá Pogátsa Zoltán.

A társadalom nem csak az időseket, de a gyermekeket is eltartja. Nem a sok gyermek születése oldja majd meg a idősödő táradalom problémáját, hanem a termelékenység. Magyarországon jelenleg kétmillió nyugdíjas van, és 1,39 millió (0-14 korú) gyermek. Az előrejelzések szerint 2070-re 2 millió körül nyugdíjas lesz, és 1,09 fiatal, vagyis nem lesz sokkal több nyugdíjas, a munkaképes korúakból lesz kevesebb.

A magyar GDP a rendszerváltás és 2018 között 2,5-szeresére nőtt, sokkal gyorsabban emelkedett, mint az eltartottsági ráta, ezért úgy véli Pogátsa Zoltán a nyugdíjrendszer összeomlásával riogatni az egy szalmabáb probléma.  

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy amíg 2010-ben 3,8 millió munkavállaló volt, 2018-ra 4,7 millióra nőtt a számuk. Magyarországon magas foglalkoztatottság, vagyis sokkal több a befizető.

Pogátsa Zoltán szerint az igazi probléma a kivéreztetett nyugdíjrendszer, az, hogy jelentősen csökkent a GDP-arányos nyugdíjköltés, ami hungarikum. 


A világ országaiban a leghangosabb érdekvédő szervezetek a nyugdíjasok, de nálunk nem szervezte meg magát a nyugdíjas társadalom, hiányzik az erős nyugdíjas érdekvédelem. A nyugdíjak GDP arányos költése, 12 százalékról 7,4 százalékra zuhant. Manapság 700 ezer magyar nyugdíjas szegénységben él és 300 ezer nyugdíjas pedig mélyszegénységben. Ha valaki azt szeretné, hogy jobban éljenek az országában a nyugdíjasok, akkor nem 14-dik havi nyugdíjra, hanem magasabb GDP arányos nyugdíjköltésre lenne szükség. Kiemelte az adjunktus, hogy az egészségügyi rendszert is kivéreztették, ezért is érzik rosszul magukat a magyar nyugdíjasok. 

Probléma az is, hogy a magyar társadalom nem hajlandó megérteni, hogy ha tovább élünk, akkor tovább is kell dolgozni. Ezen a téren pedig nemzeti konszenzusra van szükség, fogalmazott Pogátsa Zoltán.