Többféle oka lehet annak, hogy végső megoldásként egy fa kivágása mellett szükséges dönteni – hangsúlyozta az Economxnak nyilatkozó szakember, Györgyjakab Máté, az alpintechnikás fakivágással és faápolással foglalkozó AXE&SAW Kft. alapítója.

  • Az egyik eset amikor egy fa valamilyen okból útban van, például egy építkezésnél, és emiatt egészségi állapottól függetlenül meg kell válni tőle. 
  • A másik eset az, amikor a fa egészségi állapota leromlott, vagy esetleg viharkár érte, és ezért vált értéktelenné vagy veszélyessé. 

Faismerettan

A növénytan fás szárú növényeket tárgyaló ága a dendrológia. A tudományág magyar neve a ritkán használt faismerettan.

Ha egy fa dendrológiai és eszmei értéke alacsonyabb, mint az általa veszélyeztetett tárgyak, életek összessége akkor ki kell vágni

– hangsúlyozza Györgyjakab Máté, hozzátéve, hogy egy fa veszélyességének vizsgálata a favizsgálók feladata, akik szemrevételezéssel és különböző vizsgálatokkal állapítják meg, milyen magas a károkozás kockázata, és ezek alapján döntenek a kivágásról, illetve a szükséges beavatkozásról, annak érdekében, hogy csökkenjen a kockázat.

A fák állapotának felmérése nem csak esztétikai és botanikai kérdés, hanem egyúttal komoly balesetvédelmi és vagyonvédelmi feladat. 

A CÉL A FÁK STABILITÁSÁNAK ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KORHADÁSRA, ÜREGEKRE, GYÖKÉRPROBLÉMÁKRA VAGY EGYÉB MECHANIKAI GYENGÜLÉSEKRE, AMELYEK KIDŐLÉSHEZ VAGY ÁGTÖRÉSHEZ VEZETHETNEK.

Az ilyen tevékenységet fakataszterezésnek, fakockázat-felmérésnek vagy arborisztikai vizsgálatnak nevezik.

Vizuális felmérés

Ez az első és legfontosabb lépés. Tapasztalt szakemberek, arboristák vagy erdőmérnökök végzik. Megfigyelik a lombkorona állapotát, az elhalt ágakat, a kéreg sérüléseit, az esetleges dőlés szögét, gyökérnyaki sérüléseket, gombás fertőzés jeleit,  a törzsön látható repedéseket vagy üregeket. Ilyenkor már sok esetben megállapítható a fa veszélyességének mértéke, és javaslatot tehetnek metszésre, statikai megerősítésre vagy végső esetben a fa kivágására.

Műszeres vizsgálat

Ha a vizuális felmérés alkalmával gyanú merül fel a fa stabilitását illetően, de a kivágás nem indokolt, akkor műszeres vizsgálatokat alkalmazhatnak. Ezek célja a fatest belső szerkezetének feltérképezése anélkül, hogy súlyos károsodást okoznának a növénynek.

  • Rezisztográf: ez egy vékony fúrótűvel működő műszer, amely folyamatosan méri a fa belsejében a fúrási ellenállást. Ahol a fa egészséges, kemény, ott nagy az ellenállás; ahol korhadt, üreges vagy rothad, ott kicsi. A gép grafikonon rögzíti az adatokat, így vizuálisan is láthatóvá válik a fatest belső állapota.
  • Szonikus tomográf: a szakemberek érintőképernyős érzékelőket helyeznek el a fa törzsén egy adott magasságban. Ezek segítségével rezgéseket bocsátanak át a fatesten, és mérik a hanghullámok terjedési sebességét. Az egészséges, sűrű anyagú fában gyorsabban terjed a hang, míg a korhadt, üreges vagy rothadt részeken lassabban. A műszer szoftvere képet készít a fa keresztmetszetéről, ami színekkel jelöli a fa belsejének sűrűségét és az esetleg károsodott területeket.
  • Húzópróba: a fa törzsére kábeleket rögzítenek, és húzóerőt fejtenek ki rá, szimulálva egy erős szélterhelést. Közben szenzorokkal mérik a fa törzsénél fellépő dőlést és feszültséget. Az ilyen módszer a teljes fa statikai stabilitását vizsgálja, és átfogó képet ad a dőlési hajlamáról és a gyökérzetének stabilitásáról. 

Amikor vágni kell

A Magyarországon megtalálható fák kivágásához átlagosan 2 munkaóra szükséges, de ezt nem igazán lehet nagyvonalúan meghatározni, hiszen 

vagy olyan fa, ami hatalmas, mégis fél óra alatt ki lehet vágni, mert dönthető, viszont akad olyan mindössze 30 centiméteres törzsátmérőjű fa is, amivel órákig lehet dolgozni a biztonságosan eltávolításán”

– mondja az AXE&SAW Kft. alapítója

Néhány példa:

  • Egy nagy (100 cm átmérőjű, 25 méter magasságú) fát kivágni kosaras emelővel mintegy 3-4 óra alatt lehet, ugyanez alpintechnikával 5-7 órába telik.
  • Egy átlagos fenyő (40 cm átmérő, 18 méter körüli magasság) kivágása 1-2 óra.
  • Egy közepes méretű diófa (50 cm átmérő, 15 méteres magasság, terebélyes korona) kivágása kosárral 2-3 óra, alpintechnikával 4-5 óra.

Az árakat azonban - ahogy írtuk - bajos lenne egységesen meghatározni, minden folyamatnak, minden fának, minden helyzetnek más az ára – mondja Györgyjakab Máté, az AXE&SAW Kft. alapítója.

A felmérés árai és költségei

Ugyanígy egy-egy fa állapotfelmérésének és veszélyességi vizsgálatának ára is igencsak eltérő lehet, hiszen ez függ a vizsgálat alaposságától, a fa méretétől, a helyszíntől és attól, hogy milyen műszereket alkalmaznak.

  • Vizuális állapotfelmérés egy fa esetében: a felmérés és szakértői véleményezés műszerek alkalmazása nélkül 15.000 - 50.000 forint között alakulhat, attól függően, hogy egy vagy több fáról van szó, milyen részletes jelentésre van szükség.
  • Vizuális felmérés több fa esetében: önkormányzatok vagy nagyobb területek, parkok, telkek fáinál, ahol egyszerre sok fát vizsgálnak, az egy fára jutó költség kedvezőbb lehet, 5.000 - 20.000 forint.
  • Rezisztográfos műszeres vizsgálat: ezek a vizsgálatok jóval drágábbak, mert speciális eszközöket és különleges szakértelmet igényelnek. Rezisztográffal egy-egy mérési pont fúrásának ára 15.000 - 30.000 forint, de egy fa esetében általában több mérésre van szükség, különböző magasságokban, ezért egy fa teljes rezisztográfos vizsgálata 40.000 - 100.000 forint, vagy akár több is lehet. 
  • Szonikus tomográfos vizsgálat: ez a legdrágább módszer, egyúttal ez adja a legpontosabb képet a fa belső szerkezetéről. Egy ilyen vizsgálat ára fánként 80.000 – 250.000 forint is lehet, a fa méretétől és a szenzorok számától függően, de nagyobb, idős fák esetén a költség még magasabb.
  • Húzópróba: Ez a legösszetettebb és legdrágább vizsgálat, amit főként hatalmas, kiemelt jelentőségű fák vagy vitatott esetekben alkalmaznak. Egy húzópróba költsége 200.000 – 500.000 forinttól indul, és akár a milliós nagyságrendet is elérheti.

Éghajlatváltozás, szélsőséges időjárás

Fel kell készülni arra, hogy lesznek még Magyarországon jócskán hatalmas viharok, ráadásul nem csak nyáron – nyilatkozta az Economx-nak Gál Tamás, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszék tanszékvezetője

A KLÍMAVÁLTOZÁS SZEREPE ÉS AZ EXTRÉM IDŐJÁRÁSI ESEMÉNYEK GYAKORISÁGÁNAK ÉS INTENZITÁSÁNAK NÖVEKEDÉSÉBEN EGYRE INKÁBB MEGFIGYELHETŐ,

éppen ezért különösen fontos, hogy a társadalom és az infrastruktúra felkészüljön ezekre a változásokra.

Kapcsolódó