A Földközi-tenger hőmérséklete több helyen 6°C-kal melegebb volt, mint a sokéves átlag, és ez a megnövekedett tengerhőmérséklet jelentős párolgást és vízgőzmennyiséget eredményezett, ami kulcsfontosságú volt a vihar kialakulásában – mondta a július 7-én Magyarországon tomboló vihar tudományos hátteréről Gál Tamás, az SZTE TTIK Légkör- és Téradattudományi Tanszék tanszékvezetője. A meleg, nedves levegő nagy mennyiségű látens hőt tartalmazott, amely a légkörbe jutva instabilitást okozott – tette hozzá.

A hőhullám következtében rendkívül nagy hőmérséklet-különbség alakult ki a térségben.

Július 7-én az ország keleti felében tartott ki a legintenzívebben a hőség. Dévaványán 38,9°C-ot mértek, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos maximum-hőmérséklet rekordja. A hidegfront érkezésének idején az országon belül szokatlanul magas, 10-15°C-os hőmérséklet különbségek is kialakultak, ami nagy instabilitásra is utalt – mondta a szakember.

A vihar pusztító erejét a „nedves szállítószalag" jelenség is magyarázza.

Ez a kifejezés arra utal, hogy a nagy mennyiségű vízgőz (amely a Földközi-tenger felől érkezett) a légkörben felfelé áramolva extrém zivatarfelhőket táplált, amelyek rendkívüli csapadékot és viharos szeleket produkáltak. A hidegfront és a meleg, nedves légtömeg találkozása rendkívül labilis légköri állapotot hozott létre, ami ideális feltételeket teremtett a szupercellás zivatarok kialakulásához.

A zivatarokhoz gyakran társuló, rendkívül erős leáramló légáramlatok, az úgynevezett kifutószelek is hozzájárultak a pusztításhoz. Ezek a jelenségek a felhőből a csapadékkal együtt lezúduló hideg leáramlásból alakulnak ki, és a talajhoz érve szétterülnek, hatalmas erejű, romboló széllökéseket okozva.

Az sem mindegy, éppen merre jár a szél.

A városi környezetben, különösen a délkeleti irányból érkező viharos szél esetében, a beépítés és az utcahálózat is meghatározta, hogy hol volt nagyobb a pusztítás.

  • Az épületek közötti szűk utcák szélcsatornaként funkcionáltak, ahol a légáramlás felgyorsult, lokálisan még nagyobb pusztító erőt kifejtve, mint a nyílt területeken.
  • Főleg ott voltak nagyobb károk, ahol nagyobb nyílt területet követően jelentősen beszűkült az utcakanyon.

Ki kell azt is emelni, hogy a vihar példa nélküli száraz időszak után érkezett. Így a szárazság miatt legyengült városi fák még kevésbé tudtak ellenállni a jelentős széllökéseknek – hangsúlyozta Gál Tamás.

A klímaváltozás szerepe a hasonló, extrém időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedésében egyre inkább megfigyelhető.

Az éghajlati projekciók szerint a jövőben, különösen a nyári hónapokban, de akár más évszakokban is számíthatunk hasonló, vagy akár még intenzívebb viharokra. A melegedő éghajlat miatt a légkör több nedvességet képes megtartani, és nagyobb energiát halmoz fel, ami kedvez az extrém zivatarok kialakulásának. Fontos, hogy a társadalom és az infrastruktúra felkészüljön ezekre a változásokra 

– figyelmeztetett az SZTE kutatója.

A viharok előrejelzésével és riasztásával jelentősen mérsékelhetők a károk. Számos országban alkalmaznak fejlett meteorológiai modelleket, radarállomásokat és műholdas megfigyeléseket a veszélyes időjárási jelenségek nyomon követésére. A lakosság időben történő értesítése létfontosságú.

Magyarországon a HungaroMet Zrt. általános élet- és vagyonvédelmi célokat szolgáló figyelmeztető rendszert működtet.

A figyelmeztetések és riasztások során 3 veszélyességi szintet különböztetnek meg (sárga, narancs, piros), amelyek a jelenség potenciális veszélyességét, illetve a várható károk mértékét jelzik. A legmagasabb (piros) szintet csak a meglehetősen ritkán előforduló, komoly károkat okozó, emberi életet is fenyegető jelenségekre adják ki.

A közelmúltban átadtak egy szuperszámítógépet a Szegedi Tudományegyetemen, ami további segítséget jelenthet a kutatóknak.

Az új szerver fellendítheti a gépi tanulás alapú műholdképfeldolgozást, valamint klímamodell fejlesztést. A számítási kapacitás lehetőséget teremt kísérleti időjárási modellek fejlesztésére és futtatására, segítve az időjárásfüggő megújuló energia hasznosítását vagy az extrém időjárásra, hőhullámokra történő felkészülést – zárta gondolatait Gál Tamás.

Alaposan megkutyulná a Balaton időjárását, ha a partot körben emeletes házak szegélyeznék

Ha a vihar lecsapna hirtelen a Balatonra, az nagyon kockázatos lenne. Ma már egy új technológiával egy-másfél óra alatt elkészül az előrejelzés, amely normál körülmények között akár egy hétig is eltartana. Ez egy szuperszámítógépnek köszönhető. Az is lényegesen befolyásolja a terület időjárását, hogy a part emeletes házakkal van beépítve vagy ligetes.