BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Veszélyes illúzió és 21 milliárdos kár: így tudunk védekezni

A kiberbűnözés ma már nem magányos hackerek hobbija, hanem egy skálázható, AI-jal megtámogatott, professzionális iparág. A magyarországi bejelentett kárérték 2025-ben rekordot döntött, miközben a lakosság zöme hamis biztonságérzetben ringatja magát: tízből nyolcan felkészültnek hiszik magukat, de egy átlagos adathalász üzenet a harmadukon simán kifog. A kibertámadás mára üzleti kockázattá vált.

2026. június 19. péntek, 18:49

Fotó: Getty Images / Tunvarat Pruksachat
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

„A digitális fizetési ökoszisztéma maga a védvonal. Ez embereket, intézményeket is jelent, valamint az ő kommunikációjukat” – mondta Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a kiberbiztonság evolúciója ma már messze nemcsak technológiai, hanem kőkemény strukturális és szervezeti kérdés is.

Ennek oka, hogy a vonal másik oldalán álló kiberbűnözők is alkalmazkodtak. Minden évben új rekord születik, a csalók pedig pont úgy tanulnak, adaptálódnak és skálázzák a tevékenységüket, ahogyan egy jól működő modern vállalkozás. Ezt a növekedést olyan rendszerszintű erők hajtják, mint például az AI-vezérelt automatizáció és a magasan szervezett bűnözői ökoszisztéma.

A számok önmagukért beszélnek: Magyarországon a bejelentett, igazolt veszteség 2025-ben elérte a 21 milliárd forintot, ami egyetlen év leforgása alatt 26 százalékos növekedést jelent. A bejelentett incidensek száma pedig mára átlépte az egymilliós küszöböt.

Magabiztos laikus

A védekezést jelentősen nehezíti a felhasználói oldal paradoxona. A Mastercard és a Cyber Islands közös kutatása szerint a lakosság 82 százaléka felkészültnek érzi magát a kibercsalásokkal szemben, a valóság azonban kijózanító: a válaszadók 40 százaléka az alapvető digitális pénzügyi ismeretekkel sincs tisztában. A többség tehát túlbecsüli a saját felkészültségét, márpedig kiberbiztonsági szempontból a legnagyobb kockázat mindig az a felhasználó, aki nem tudja, hogy veszélyben van.

A lakosság digitális érettsége markáns megosztottságot mutat:

  • 40 százalék digitálisan éretlennek számít,
  • 32 százalék közepes ismeretekkel rendelkezik,
  • és mindössze 29 százalék tekinthető digitálisan érettnek.

A gyakorlat még az elméletben felkészült felhasználókat is próbára teszi. A felmérés szerint a kitöltők mindössze 7,5 százaléka ütötte meg a digitális szakértői szintet a biztonsági kérdésekben. Amikor éles szituációkra került a sor, a válaszadók harmada egy egyszerű csaló üzenetet sem volt képes felismerni.

Az AI térnyerése tovább rontja az esélyeket: a tesztek alapján a felhasználók 24 százaléka képtelen volt megkülönböztetni a mesterséges intelligencia által generált híreket a valósaktól – hangsúlyozta Csertán Ákos, a Cyber Islands alapítója.

Kiben bízunk, kiben nem?

A fenyegetettség érzékelése erősen szektorfüggő. A magyarok továbbra is a pénzintézetekben bíznak a leginkább: 78 százalékuk tartja hatékonynak, és 60 százalékuk felelősnek a bankokat a védekezésben. Érdekes módon az állami szervezetek, a közszolgáltatók és a privát egészségügy egyfajta középmezőnyt alkotnak a „hatékonyság-felelősség” mátrixban.

Kifejezetten aggasztó ugyanakkor, hogy az online piacterekkel, a közösségi közlekedéssel vagy a telekommunikációs szolgáltatókkal szemben a felhasználók elvárásai rendkívül alacsonyak. Ezt a piaci szereplőknek is érdemes figyelembe venniük, hiszen ezen szektorok szolgáltatásainak zöme ma már (részben vagy egészben) online platformokon fut, így a támadási felület is hatalmas – az ügyfelek mégis a pénzügyi szereplőktől várják a megoldást.

Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e

A vállalati szektornak a kiberbiztonság ma már nem egy eldugott IT-feladat, hanem a legfelsőbb vezetés hatáskörébe tartozó üzleti kérdés. Egy sikeres kibertámadás ugyanis azonnali bevételkiesést, hosszú távú reputációs válságot és súlyos regulációs bírságokat vonhat maga után. „Ma már nem az a kérdés, hogy egy céget ér-e támadás, hanem az, hogy mennyire lesz felkészülve, amikor ez bekövetkezik” – húzta alá Wittinghoff Dániel.

A sikeres védekezéshez belülről kifelé építkező stratégiára van szükség, amelynek alapja a folyamatos kommunikáció, a kollaboráció és a technológiai tudatosság növelése – mind vállalati, mind ügyféloldalon. Az iparági szereplők, a belső csapatok és a szabályozók közötti szoros együttműködés ma már elengedhetetlen, csakúgy, mint a folyamatos sebezhetőség-menedzsment és a felhasználó-központú elemzések alkalmazása.

Hiányzik a gyakorlat

„Az ügyfelek részéről van egy elvárás, hogy megvédjük őket saját magukkal szemben. A felhasználók azt várják el, hogy technológia szinten védekezzünk, míg az edukáció csak a negyedik helyen áll – pedig ez is ugyanolyan fontos lenne” – mondta Borókai Bence, az OTP Bank csoportszintű kiberbiztonsági vezetője.

Kiemelte: elméletben sokan tisztában vannak a kiberbűnözők módszereivel, ugyanakkor a gyakorlati tudás még mindig sokszor el van hanyagolva.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet