Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem hagyjuk, hogy az utolsó pillanatban magánkézre játsszák a magyar emberek vagyonát
– írta vasárnap közzétett Facebook-bejegyzésében a miniszterelnök.
Magyar Péter felszólította az augusztus végéig megszűnő alapítványok kuratóriumait, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek érintik az államtól kapott vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát. A tilalom a szerződéskötésekre, kötelezettségvállalásokra és minden olyan jognyilatkozatra is kiterjed, amely túlmutat a napi működésen.
A kormányfő szerint a kuratóriumoknak a hátralévő időszakban kizárólag a rendes működéshez szükséges feladatokat szabad ellátniuk. A működési költségek rendezése, a bérek vagy a közüzemi számlák kifizetése továbbra is lehetséges, új vagyonmozgásokat azonban nem engedne a kabinet.
Ha bárki a fentiekkel ellentétesen jár el, akkor tettéért viselni fogja a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget
– figyelmeztetett Magyar Péter.
A kormányfő nyomatékosította, hogy ha bárki a fentiekkel ellentétesen jár el, az a tettéért viselni fogja a büntetőjogi és polgári jogi felelősséget, mert az új adminisztráció nem hagyja, hogy az utolsó pillanatban magánkézre játsszák a magyar emberek vagyonát.
Kapcsoltak: egymás után távoztak a kuratóriumokból
A KEKVA-rendszer átalakításának egyik leglátványosabb következménye persze a hirtelen jött személyi változásokban látszik. Az elmúlt hetekben sorra mondtak le kuratóriumi tisztségeikről a magyar üzleti élet legismertebb szereplői.
Csányi Sándor, Hernádi Zsolt, Világi Oszkár és Váradi József távozása messze nem csupán technikai kérdés. Ezek a nevek a magyar gazdaság csúcsát jelentik – OTP, MOL, Wizz Air – nemzetközi kitettséggel, befektetői figyelemmel.
Korábban ez a kuratóriumi tagság presztízst és befolyást jelentett, ám hirtelen
súlyos személyes és vállalati reputációs kockázattá vált.
A lemondások azt jelzik, hogy a gazdasági elit sem számol a KEKVA-rendszer fennmaradásával. Csányi az OTP Bankot, Hernádi és Világi a MOL-csoportot, Váradi pedig a Wizz Airt vezeti. Ezek a vállalatok nemzetközi piacokon működnek, ezért kiemelt jelentősége van a jogszabályi megfelelésnek és a befektetői bizalomnak. Ezek a topvezetők nem ma kezdték a szakmát, pontosan látják az új erőviszonyokat, a kuratóriumi tagság pedig ebben a helyzetben már jóval több kockázatot jelentett, mint amennyi előnyt kínált.
A civilek ezt régóta mondták
A KEKVA-kat már megszületésükkor komoly kritika érte, nem ok nélkül. A Transparency International, a K-Monitor és a Helsinki Bizottság már évekkel ezelőtt jelezték, hogy a modellben a közpénz „kikerül a klasszikus állami kontroll alól”.
A civilek szerint a kuratóriumi rendszerrel egy olyan konstrukció jött létre, ahol a döntések formálisan jogszerűek, de a kontroll gyengébb, mint a hagyományos állami intézményeknél.
Szerintük a KEKVA-rendszert nem foldozgatni és módosítani kell, hanem rendszerszinten eltörölni, a kiszervezett nemzeti vagyont pedig egy az egyben vissza kell adni az eredeti tulajdonosának, vagyis az államnak.
A TI Magyarország akkori jelentése mutatott rá, hogy az Orbán-kormány nem teljesítette maradéktalanul az Európai Bizottság által előírt 174-es mérföldkő követelményeit, így nem biztosította, hogy az uniós források felhasználására a KEKVA-k esetében is ugyanazok a szigorú feltételek vonatkozzanak, mint az állami szervekre. Kritizálták, hogy az összeférhetetlenséget és a vagyonnyilatkozatokat az Állami Számvevőszék semmire nem kötelező felügyeletére bízták volna ahelyett, hogy szigorú ellenőrzést vezettek volna be. Emellett kifogásolták, hogy a szabályozásból kihagyták az európai parlamenti képviselőket, a köztulajdonú cégek vezetőit, a Bizottság által elvárt kétéves „kihűlési időszak” helyett csak egyéves kényszerpihenőt írtak elő, a KEKVA-vezetők mandátumát pedig az új törvénnyel akár 15-16 évre is bebetonozhatták volna. A civilek jelezték, hogy a magyar vagyonnyilatkozati szisztéma eleve alkalmatlan a valós vagyonosodás nyomon követésére, az Integritás Hatóság hatásköreit pedig a gyakorlatban erősen korlátozták. Az akkori kormány azonban semmibe vette ezeket a javaslatokat, sőt még csak nem is reagált az észrevételekre, amivel a saját maga által vállalt társadalmi egyeztetés intézményét és a hatályos jogszabályokat is megsértette.
Inkább egy olyan jogszabályt nyújtottak be, amely meglehetősen cinikus módon csak akkor lépett volna életbe, ha Brüsszel előre utalja a pénzeket, miközben a politikai hátország legzsírosabb kifizetőhelyeit – például az Orbán Balázs elnökletével működő Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) vagy a Kék Bolygó Alapítványt – teljesen mentesítették a szigorítások alól.
Az ÁSZ szerint sem volt rendben minden
Hogy pontosan mekkora nemzeti vagyon felett veszítették el az ellenőrzést az alapítványok, és milyen transzparencia-problémák jellemezték a mindennapi működésüket, azt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2026-os elemzése számszerűsíti igazán, amely a szervezetek közzétételi kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta meg. Az ÁSZ hivatalos adatai szerint a vizsgált 21 felsőoktatási és 13 nem felsőoktatási alapítvány együttes mérlegfőösszege elérte a 3058,7 milliárd forintot. Ez a monumentális vagyontömeg gyakorlatilag úgy mozgott a magánjogi formák mögött, hogy a nyilvánosság alig látott rá, holott az Alaptörvény 39. cikke alapján a közpénzzel és a nemzeti vagyonnal szigorúan kötelező elszámolni a nyilvánosság előtt.
A számvevőszéki jelentés rávilágít, hogy a transzparencia finoman szólva is akadozott.
Az ÁSZ-nek egy előzetes áttekintés során, tanácsadói tevékenység keretében külön figyelmeztetnie kellett a szervezeteket, mert elfelejtették kitenni a kötelező adatokat a felületeikre. Elképesztő hanyagság, hogy akadt olyan KEKVA, amely a hivatalos számviteli beszámolóját az Országos Bírósági Hivatal felületére úgy nyújtotta be, hogy abból teljesen hiányzott a törvényileg kötelező kiegészítő melléklet, vagyis az a háttérdokumentum, amely a részletes tranzakciókat, szerződéseket és a pénzmozgások valós tartalmát tartalmazza.
Két alapítvány ráadásul az egységes közadatkereső rendszerbe történő kötelező adatszolgáltatást is teljesen elmulasztotta, és a közzétételt csak jelentős késéssel, már közvetlenül az ÁSZ-jelentés szövegének véglegesítése során pótolta. Az ÁSZ azt is feltárta, hogy a transzparencia hiányát maga a kaotikus jogszabályi környezet is fűtötte, ugyanis súlyos ellentmondás van az Info törvény és a végrehajtási mintákat rögzítő 18/2005. IHM rendelet között, amely utóbbi egyáltalán nem tartalmazza teljeskörűen a kötelezően előírt közzétételi egységeket. Emiatt a Számvevőszék hivatalosan az illetékes minisztériumhoz fordult, követelve a jogszabályi összhang megteremtését.
Az állami vagyon visszalapátolása megkezdődött
Ami 2024-ben a korábbi kormányzati ellenállás miatt még elképzelhetetlen volt, az az áprilisi váltás után bekerült az új kabinet korrupcióellenes törvénycsomagjába.
A menetrend fix, a szabályozás két ütemben számolja fel a rendszert, nem válogatva egyetemi és politikai háttéralapítványok között, és egyértelműen rögzíti, hogy a megszűnő szervezetek általános jogutódja a magyar állam lesz.
Az első ütemben, 2026. august 31-ig teljesen meg kell szüntetni azt a 13 nem felsőoktatási szervezetet, amelyek kulturális, politikai vagy egyéb oktatási projekteket menedzseltek – köztük az eddig érinthetetlennek hitt, hatalmas ingatlan- és részvényvagyont felhalmozó MCC-t és a Kék Bolygó Alapítványt is. Az általuk kezelt portfóliók közvetlenül visszaintegrálódnak az állami vagyonkörbe. A második ütemben, 2027 augusztusáig lezajlik a felsőoktatási intézmények kivonása is az alapítványi struktúrából, az egyetemeket pedig visszahelyezik az állami, illetve közösségi fenntartásba. Ezzel az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság helyreállítása mellett elhárul a politikai összeférhetetlenség akadálya is, ami végre megnyitja az utat a zárolt uniós Erasmus+ és Horizon Europe források előtt.