Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újabb fontos mérföldkövet teljesített Magyarország: az Országgyűlés bizottsága megszavazta az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvénycsomagot.
Döntöttek tehát arról a 110 oldalas dokumentumról, amely úgy alakítaná át a magyar demokratikus és intézményi rendszert, hogy hazánk hozzáférjen az eddig zárolt 16,4 milliárd eurós uniós forráshoz.
Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága ma reggel 8 igen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy az uniós forrásokról szóló törvényt tovább engedje részletes vitára, amit a testület jövő héten fog megejteni.
Ez azért is fontos lépés, mert várhatóan holnap, a keddi rendkívüli parlamenti napon a parlament plenáris ülése is vitázik a csomagról. Magyar Péter miniszterelnök több alkalommal is hangoztatta, sietni kell a jogi háttér módosításával, hogy augusztus 31-ig sikerüljön hazahozni az uniós forrásokat.
Sopov Ildikó Éva, a bizottság tiszás elnöke elmondta, hogy a törvénycsomag nem új intézményeket hoz létre, hanem megerősíti az ellenőrzési, átláthatósági szabályokat. A kormánypárti politikus megerősítette, hogy ez nem ideológiai csomag, nem dönt világnézetről, menekültekről, vagy Ukrajna uniós csatlakozásáról. A törvény az uniós források lehívásának jogi feltételeit teremti meg - tette hozzá.
Felvetésére ugyanakkor nem élt hozzászólással egyetlen ellenzéki képviselő sem, így Bóka János alelnök és Hegedűs Barbara (mindkettő Fidesz), valamint Juhász Hajnalka (KDNP) sem fogalmazott meg bármilyen kritikát a törvényjavaslattal kapcsolatban.
Mint ismert, Magyarország számára a május 29-én bejelentett brüsszeli megállapodás alapján 16,4 milliárd euró, nagyjából 6000 milliárd forint uniós forrás válhat elérhetővé. Ebből mintegy 10 milliárd euró a helyreállítási alaphoz kötődik, több mint 6,3 milliárd euró kohéziós forrás; a helyreállítási pénzeknél a fő határidő 2026. augusztus 31.
A Tisza törvénycsomagjában és brüsszeli vállalásaiban az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, az Integritás Hatóság jogköreinek erősítése, a közbeszerzési rendszer felülvizsgálata, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelenlegi rendszerének kivezetése, a vagyonnyilatkozati szabályok szigorítása, valamint a jogállamisági és korrupcióellenes feltételek teljesítése szerepel. A forrásokat a közlések szerint egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, közlekedési, oktatási, energetikai, digitális, kkv- és bérlakásprogramokra fordítanák.
