Az évszázadok alatt száznál is több temető működött szétszórva Budapest mai területén, ezek közül mára tizenhárom bezárva áll, huszonegy azonban jelenleg is működik – írja az Énbudapestem, amely halottak napja és mindenszentek alkalmából összegyűjtötte, hogy mely fővárosi helyszínek helyén állt valaha temető.

A Budapest belvárosában található Károlyi kertben például a második világháború alatt, 1944 nyarán feltehetően Árpád-kori sírra bukkantak.

1775-ben Mária Terézia rendelte el, hogy a lakott területektől, és a belvárostól távolabb alakítsanak ki köztemetőket. Ugyanis addig az volt a fő temetkezési szokás, hogy templomok, rendházak, esetleg kórházak körüli megszentelt földbe temették a keresztény halottakat, egyedül a zsidó temetők álltak az egykori városfalon kívül.

Az első köztemetőt a mai BAH-csomópont közelében alakították ki, ahol ma a Gesztenyés-kert, a Budapest Kongresszusi Központ és MOM-Sportközpont áll. A Németvölgyi temetőt 1885-ben alakították ki és egészen 1930-es évekig működött, a területet pedig az 1970-es évektől kezdték el beépíteni.

A 19. század elejének másik fontos, és mára teljesen eltűnt temetője a Váci út mellett állt: helyén nagyrészt a Lehel Csarnok és lakóházak állnak.

A nem véletlenül szellemtelepnek is nevezett Pozsonyi utcai lakótelep 17 ezer lakásával a ország legnagyobb lakótelepe: az itt álló egykori magdolnavárosi temetőt végül 1964-ben szüntették meg.

Ne vigye haza az urnát, üzenik a temetkezési szolgáltatók

A családi fészek ugyanis nem temető, ráadásul a gyászt is sokkal nehezebb így feldolgozni – írják. A temetkezési szolgáltatások jelentős költsége miatt sokan inkább otthon a polcon tartják szeretteik hamvait. Bővebben --->