A külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Ungváron tett látogatást, ahol ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, illetve Andrij Jermak elnöki hivatalvezetővel találkozott. Jermak a megbeszélést követő sajtótájékoztatón azt mondta,
nagyon erőteljes lépést tettek előre Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója felé.
Szijjártó Péter pedig kijelentette, a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogainak visszaadása kapcsán nyújtottak be egy 11 pontos követeléslistát.
A Magyar–Bahreini Gazdasági Vegyes Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva megismételte, hogy magyar–ukrán csúcstalálkozónak akkor lehet majd értelme, ha az új dimenzióba tudja léptetni a kétoldalú kapcsolatokat, amihez azonban még sokat kell dolgozniuk a feleknek.
Hosszú az út odáig, hogy felső szintű találkozóra kerüljön sor, de mi készen állunk ezen közös munka elvégzésére
– jelentette ki.
– Tegnap fontos lépéseket tettünk. A következő napokban, hetekben az oktatási kormányközi munkacsoportnak kell elvégezni azt a munkát, amelynek nyomán lehetővé válik, hogy a 2015-ben már a magyar közösség rendelkezésére álló jogokat a magyarok Kárpátalján visszakapják – mutatott rá Szijjártó Péter,
majd hozzáfűzte: – Dolgozunk azon, hogy a két országot összekötő infrastrukturális fejlesztések sikeresek legyenek, hogy a határtérségben közlekedési fejlesztéseket tudjunk végrehajtani. Mindezek maradéktalan teljesülése tud új dimenziót, új korszakot jelenteni (...) És ha ez megvan, akkor van értelme arról beszélni, hogy a felső szintű találkozó megtartása hogyan és mikor történjen.
A miniszter a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva úgy vélekedett, hogy nemsokára megkezdődik az Országgyűlés ülésezése február végén, amelyen napirendre lehet venni a kérdést, ha a többség úgy dönt, ezért nincs igazán értelme rendkívüli ülést összehívni.
