A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója szerint javítani kellene a kapcsolatot a szövetségeseinkkel, ez nagyobb GDP-növekedéshez vezethetne. A Portfolio.hu-nak adott interjújában Sinkó Ottó a folyamat részeként fontosnak nevezte az euró magyarországi bevezetését is.

„A magyar gazdaság rendkívüli módon beágyazott a nemzetközi rendszerbe. Nagymértékben függünk az exporttól, a gyenge európai kereslet pedig negatív hatással van a magyar ipar teljesítményére is” – vázolta fel első körben a Videoton társvezetője, aki azt gondolja, az egyébként is szűkülő lehetőségeken belül nekünk elképzelhető, hogy még kevesebb jut Európában.

Az EU-val való folyamatos szembehelyezkedés nem jó, ami ráadásul egy bizonyos idő után nyilvánvalóan egyre nagyobb kört tölt el aggodalommal 

– fejtegette Sinkó Ottó, jelezve: az EU-források sem érkeznek, és ezek híján a potenciális GDP-nk 2-3 százalékkal alacsonyabb.

„A magyar ipari termelés problémája alapvetően az Európai Unió ipari termelésében gyökerezik. A gond az, hogy Európa jelentős mértékben elveszítette a versenyképességét” – mondta a cégvezér, aki szerint ennek elkerülhető okai is vannak. A kontinens a klímaválság miatt „kihúzta a szőnyeget a saját, robbanó motorokra épülő autóipara alól, amiben világviszonylatban piacvezető volt”, és ezt hibának tartja, mivel jelentősen visszaesett az autóipar Európában.

Mint érvelt, „náluk kevesebb olyan alapanyag van, ami az akkumulátorokhoz szükséges. Vagyis az akkumulátorok, az elektromos autók fejlesztésében azt a fajta vertikális integrációt, amit Kína megvalósít, nem tudjuk megtenni. Kína tudatosan épített erre hosszú távon is. Erre a problémára tehát rátett egy lapáttal a robbanómotoroknak az előre jelzett korai kivezetése, ami az egész világban kirívóan gyors volt, és Európa versenyképességének újabb pofont adott”.

Az elkölthető jövedelemben sajnos az Európai Unió sereghajtói között vagyunk. Romániával és Bulgáriával karöltve az utolsó helyek egyikén foglalunk helyet, valamelyik évben kicsit előrébb vagyunk, máskor hátrébb 

– mutatott rá, hozzátéve: „ráadásul Magyarországot az EU-s országokhoz képest fokozottan sújtják a megélhetési költségek, az egy főre eső jövedelem nagyon nagy részét költjük el élelmiszerre, rezsire, hitelre, lakhatásra. 

Ezeknek a kifizetése nem döntés kérdése, lakni, fűteni, enni, világítani mindenkinek kell”.

A milliárdos üzletember szerint csak a jövedelem egy kis része fölött lehet szabadin rendelkezni, s „ehhez jön hozzá, hogy a jövőbe vetett bizalom alacsony”.

Kapcsolódó

Szavai szerint „aki kisebb-nagyobb mértékben megteheti, az most megtakarít, és nem fogyaszt, mert bizonytalanságot érez és tart a jövőtől. Ez magas megtakarítási rátát eredményez. A magas megtakarítás hosszú távon pozitív, rövid távon azonban csökkenti a GDP legnagyobb komponensét, a fogyasztást”.

„Az élelmiszerárak sokat emelkedtek, sőt fel is zárkóztak az EU-hoz. Eközben az EU átlagnál sokkal alacsonyabb bérek ugyan infláció felett nőttek az elmúlt évek átlagában, de az emberek mégis azt látják, hogy a pénzük nagy része az alapszükségletek kielégítésére megy el” – állapította meg Sinkó, aki felidézte: „Negyedszázaddal ezelőtt a bulgáriai gyárunkban kicsit több, mint fele annyit fizettünk a dolgozóknak, mint Magyarországon. Ma ez az arány az itthoni 80-85 százaléka”. Tehát abszolúte nőttek ugyan a magyar bérek, a relatív helyzetünk azonban romlott.

A vállalatvezető azt gondolja, a gyártási folyamatok jobb szervezésével, az informatika eszközeinek a bevezetésével, illetve automatizálással számtalan módon lehet a helyzeten javítani. „Ha van egy ország, amelyik azt gondolja, hogy sokkal okosabb, mint az ő közvetlen szövetségi rendszere, az EU, akkor az ritkán jár jól.

Ez így borzasztóan nehéz, mert a dacoskodó politikát nem szeretik azok a pragmatikus emberek, akik beruházásokról döntenek”

– fűzte hozzá, rávilágítva: a fogyasztó és a gazdasági döntéshozó döntéseit is befolyásolja a politika.

Értékelése alapján deglobalizáció van a világban, és a különutasságunk egyáltalán nem segíti elő a beruházásokat. Fontos, mennyire vagyunk elkötelezettek a szövetségi rendszerünk felé, és 

ennek egyik fontos eleme, és világos üzenet volna, ha elköteleződnénk, hogy majd bevezetjük az eurót

– húzta alá, megjegyezve: „a közös pénz átvételi szándékának kinyilvánítása geostratégiai, geopolitikai részét képezné az erőviszonyok tisztázásának és az európai helyzetünket is megerősítené”.

Emlékeztetett: „volt olyan időszak, amikor nagyon közel álltunk a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. Most azonban évek óta távolodunk, tehát rövid távon be se tudnánk vezetni. Azonban azt gondolom, hogy mindenképpen óriási haszna lenne az euró átvételének, illetve a bevezetés irányába tett lépéseknek. Emlékezzünk vissza, hogy a 2004-es EU-csatlakozás milyen nagy gazdasági hasznot hozott, már azelőtt is, hogy beléptünk. Óriási lökést adott a magyar gazdaságnak már maga a szándék is”.

Úgy véli, meg kell nézni, milyen teljesítményt nyújtottak azon országok, amelyek az elmúlt években bevezették az eurót.

„Amikor beléptünk az EU-ba, nem gondoltam volna, hogy Horvátország és Bulgária előbb vezeti be a közös pénzt, mint mi, mégis így történt. Bulgária 10 éves államkötvényeinek a hozama 3,1 százalék, a magyar 7 százalék” – ismertette, majd hangsúlyozta: érdemes lesz figyelni a következő években Bulgária gazdasági teljesítményét.

A geopolitikára térve arról is beszélt, szerinte Magyarország mindig is híres volt arról, hogy kétkulacsos politikát folytasson, holott ez történelmileg sosem volt kifizetődő. Nem baj jóban lenni az oroszokkal, de akkor az EU-t, „Brüsszelt” miért kell támadni? – vetette fel, hozzátéve, hogy a Donald Trump és Orbán Viktor közti találkozón elhangzottakra nagyon úgy néz ki, hogy eltérően emlékszik a két fél az orosz energiaszankciók alóli mentességet illetően, de kétségtelen tény, hogy diverzifikálnunk kellene, mivel 

az orosz függőség sem maradhat így az idők végezetéig 

– szögezte le Sinkó, aki a NATO kapcsán reményét fejezte ki, hogy még mindig nagyon kicsi az esélye a direkt háborúnak, de biztos abban, hogy a valószínűsége nagyobb lett, mint korábban.

Sinkó Ottó: Csatlakoznunk kellene az eurózónához

Nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett – hangsúlyozta a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Részletek >>>