Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Braunmüller Lajos agrárszakértő az Infostartnak adott interjújában elmondta, szerinte június közepéig mintegy 250 ezer hektárra érkezett aszálykár-bejelentés, ami „dermesztő nagyságrend”, és a szám a következő hetekben tovább emelkedhet. Mint mondta, a tavaszi csapadékhiány már a kalászosokat is jelentősen érintette, a későbbi esők pedig csak részben tudták enyhíteni a helyzetet.
A szakértő kiemelte: különösen az Alföldön alakult ki súlyos vízhiány, ami nemcsak a mennyiséget, hanem a termés minőségét is rontja. A tavaszi vetésű növények – például a kukorica és a napraforgó – esetében ugyan a májusi és júniusi csapadék valamelyest segített, de a rendkívül egyenetlen területi eloszlás miatt a hatás nagyon eltérő.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közben arra figyelmeztet, hogy a száraz időjárás miatt a szénatermés is jelentősen elmarad az átlagtól. A hiányt részben piaci beszerzéssel vagy importtal lehet pótolni, de ez jelentős többletköltséget okoz, különösen a tömegtakarmányok esetében, amelyek szállítása eleve költséges.
Braunmüller Lajos szerint a tejelő szarvasmarha-tartás hagyományosan arra épül, hogy a takarmány legfeljebb néhány tíz kilométerről érkezik. Mint fogalmazott, rendkívüli aszály idején azonban előfordul, hogy több száz kilométerről kell beszállítani a takarmányt, ami komoly veszteséget jelent a termelőknek.
A helyzetet tovább súlyosbítják a nemzetközi piaci és kereskedelmi feszültségek is: az EU és Kína közötti agrárviták, valamint a sertés- és tejpiaci árcsökkenés miatt sok termelő egyszerre szembesül növekvő költségekkel és csökkenő bevételekkel. A szakértő szerint így több ágazatban is előállt az a helyzet, hogy az előállítás jelenleg veszteséges.