A kormány két hónappal korábban, tavaly októberben teljesítette a vállalását és egy számjegyűre csökkentette az inflációt, amely decemberre 5,5 százalékra, januárra 3,8 százalékra csökkent. Ennek köszönhetően újra növekedési pályára álltak a reálbérek – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza.

Suppan Gergely úgy vélte: jelentős mértékű bővülés, hogy decemberben már 10,3 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje.

Idén, egész évben a reálbérek növekedését tapasztalhatjuk, a mértéke elérheti, illetve meg is haladhatja az 5 százalékot

– mondta az Index-nek az elemző.

A kormány célja egyértelmű, amelynek számos fórum hangot adott: a növekedés helyreállítása, hogy újra dinamikus mértékben, 4 százalékkal bővüljön a gazdaság.

Ehhez

  • helyre kell állítani a fogyasztást (amelyhez jó alapot biztosít a reálbérek ismételt növekedése),
  • oldani kell az óvatossági motívumot (ebben pedig biztatóak a lakossági bizalmi indexek, amelyek a háború előtti szintre ugrottak vissza),
  • tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást (amelyet a hazai 300 ezerre tehető munkaerő-tartalék aktivizálásával kíván elérni a kormány),
  • 25 százalék felett kell tartani a beruházások GDP-hez mért arányát.

Ez utóbbiban a megfelelő kamatkörnyezetnek jelentős szerepe van, az egészséges piaci hitelezés beindulásához kedvezőbb kamatszintekre van szükség - összegezte.

A külső inflációs sokk következtében csökkentek a reálbérek, ami a fogyasztás visszaeséséhez vezetett. A tavalyi évben 2,9 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, míg a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékot esett, az azt megelőző évhez képest. Ehhez járult hozzá a fogyasztói bizalom markáns csökkenése, a háztartások úgynevezett óvatossági motívumának felerősödése, ami tetten érhető a háztartások pénzügyi vagyonának növekedésénél, amit a megtakarítások jelentős növelése is okozott.

Suppan Gergely szerint a belső kereslet visszaesése a belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások tevékenységét is visszavetette, ami a kapacitások kihasználtságának csökkenéséhez vezetett. Ameddig a vállalatok nem érik el újra korábbi kapacitásaikat, feltehetően nem fognak beruházási döntést hozni, így a belgazdasági beruházások élénkítéséhez a belső kereslet helyreállása is alapvetően szükséges.

A külső ársokkok sorozata miatt megugró infláció a reáljövedelmek csökkenésén keresztül önmagában is a fogyasztás és a beruházások visszaeséséhez vezetett, a fogyasztói és üzleti bizalom a kamatemelések nélkül is nagyot zuhant, amit a szigorodó monetáris politika nyilván felerősített.

De kérdés, hogy egy recesszióba kerülő gazdaságot tovább kell-e hűteni olyan esetben, amikor az infláció túlnyomó részét külső ársokkok okozzák

– tette fel a kérdést a vezető közgazdász.

A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülése kapcsán Suppan Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző vállalkozói szakmai szövetségek és kamarák egyöntetűen alacsonyabb kamatot szeretnének, ami mind a túléléshez, mind a továbblépéshez szükséges lenne.