A KSH szerint idén az első félévben a bruttó átlagkereset 428 200 forint (nettó 284 800) volt, amely 8,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Ez a statisztika a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési intézményeket és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteket foglalja magába. Komoly kritika a módszertannal kapcsolatban, hogy azok a mikrovállalkozások, amelyek ötnél kevesebb embert foglalkoztatnak, jellemzően alacsonyabb bért fizetnek, ezért kihagyásuk a statisztikából felfelé húzza az átlagot.
Reagált a kritikára a KSH
A statisztikai hivatal lapunkkal azt közölte, hogy a keresetekről szóló havi adatközlései 2019-től kizárólag adminisztratív adatokra támaszkodnak, amely a publikációkban megjelölt vonatkozási körre teljes körű információkat tartalmaz. A hivatal tradicionálisan a főátlag indexet publikálja az átlagkereset változásának mutatójaként, amely az előző év azonos időszakához viszonyított százalékos változást fejezi ki. Az átlagkereset-változás indexe így a két időszak közötti létszámarány eltolódás és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi. KSH honlapján elérhető a kereseti adatközlés részletes módszertani leírása. A KSH honlapján, a mindenki számára elérhető STADAT között rendszeresen közzé tesszük a munkáltatók teljes körére vonatkozó átlag- és medián kereseteket is - írja a hivatal.A KSH sokáig nem adott meg mediánbér-adatokat, azok 2019-től érhetők el. A medián jobban megmutatja az emberek életszínvonalát hiszen azt bért jelenti, amelynél ugyanannyian keresnek többet mint kevesebbet. Az átlaggal éppen az a probléma, hogy például a magas bérek torzíthatják. Egy cégnél, ahol az igazgató 1 millió forintot keres, 9 alkalmazottja pedig 100 ezret, az átlagos bér 190 ezer forint, amely tény nyilván nem boldogítja azokat, akik csak 100 ezret visznek haza.
Ezek a kritikák pedig nem csak az összeg nagyságát teszik megkérdőjelezhetővé, de azt is, hogy mennyivel emelkedik az emberek fizetésre évról évre vagy hónapról hónapra.
A Pulzus Kutató, Napi.hu megbízásából készített reprezentatív kutatása szerint idén az emberek pontosan felének emelkedett a fizetése. Ez nem csak béremelést, de munkahelyváltást vagy akár másodállás vállalását is jelenthette. Az emberek 31 százaléka mondta, hogy 5 százaléknál kisebb mértékben nőtt a bére, 12 százalék 5 és 10 százalék közé tette az emelkedés mértékét és mindössze 7 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy 10 százalékos differencia van a jelenlegi és a tavalyi bére között.
Kapcsolódó
39 százalék szerint bére változatlan maradt, 11 százaléknak pedig csökkent 2021-ben.
Látszik a nemek közötti bérszakadék
A közvélemény-kutatásban részt vevő nők 42 százaléka mondta azt, hogy nem változott a bére, szemben a férfiak 34 százalékával. Csökkenésről azonban több férfi számolt be: 14 kontra 9 százalék.
Ugyancsak beszédes, hogy a nagyobb mértékű, tehát 5-10 vagy 10 százalék fölötti béremelésnél is a férfiak vannak többségben.
A diplomások jártak jobban
Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy a diplomások bére - ha nem is sokkal - de jobban nőtt, mint azoké, akik alap vagy középfokú végzettséggel rendelkeznek. Például az általános iskolát végzettek 40, az érettségizettek 37, a diplomások 34 százaléka mondta, hogy nem változott idén a fizetése. Utóbbiak között 18 százaléknyian kaptak 5-10 százalékos emelést, amely érezhetően magasabb szám, mint a másik két csoport esetében.
10 százalék feletti emelést pedig az alapfokú végzettségűeknek csak minimális, 3 százaléka kapott, sőt a körükben kiugróan nagy azok aránya, akik kevesebből kénytelenek gazdálkodni, mint tavaly.
A lakóhelyeket vizsgálva kiugró értékeket nem talált a Pulzus Kutató, bár az érdekes, hogy több mint 10 százalék feletti emelést a budapestiek 13 százaléka kapott, míg a községben élőknek a 10 százaléka. Ez a két érték jóval magasabb, mint a kisebb városi vagy a megyeszékhelyen élők esetében.
A városi lakosságnál a 0-5 százalékos, a megyeszékhelyen élőknél a 5-10 százalékos emelés volt jellemzőbb, vagy legalábbis átlag feletti.
A fiatalok kapják az emelést
A 18-39 éveseknek mindössze 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott emelést, a 40-49 évesek és a 60 felettiek esetében ez az arány 43 százalék. (60 felett nyilván egy szűkebb kört kell érteni, hiszen ide tartoznak a nyugdíjasok is.). A fiatalok kapták a legnagyobb arányban a 10 százalék feletti emeléseket is.
Ezt kell tudni a kutatásról!
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét."Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"
HR-konferencia a Napi.hu szervezésében
Mely ágazatokban lenne még indokolt a kötelező védőoltás bevezetése?
Többek között erről is szó lesz a szeptember 30-ai konferencián.
Legolvasottabb

Robbanás történt az akkuüzemben: 60 ezer embert érhet el a mérgező gázokkal teli felhő, itt be kell csukni az ablakokat

Elkezdődött: Bevezetné a 13 órás munkanapot az uniós ország, őrjöngenek a szakszervezetek

Kész rémálom most az utazás, orbitális sorok kígyóznak az autópályákon

Szívszaggató szertartáson helyezték végső nyugalomra Diogo Jotát és öccsét

Mennyibe kerül most Horvátország? Itt az idei nyaralás teljes árlistája

Orbán Viktor szerint bomlik a Tisza: így kommentálta a tiszás frakcióvezető hirtelen lemondását

Kinyílt a brüsszeli pénzcsap, milliárdokat kapott Magyarország

Táborozó gyerkekeket nyelt el a villámárvíz, minden perc számít

Most jöttek ki a friss adatok: Magyarországon döbbenetes a lakáspiaci drágulás, veri egész Európát
