Az  egészségügyi ellátásban résztvevő magyar pácienseknek csupán 11 százaléknak kitűnő az egészségértése, a maradék 89 százaléknak elégtelen vagy problémás – mondta a napokban megrendezett második Páciens-kommunikáció és betegedukációs konferencián Lengyel Lívia, az esemény szervezője, egészségügyi szakértő, doktorjelölt. 

A panasszal rendelkező páciensek 99 százaléka valamilyen kommunikációs hiba miatt nem érti, hogy mi vár rá a betegútja során, többnyire azért mert nem elégszer, esetleg nem érthetően mondták el az információkat a számára. Akinek alacsony az egészségértése, azok nem jól értelmezik a tüneteiket sem – tette hozzá a szakértő.

Az alacsony egészségértésű betegek sajnos a betegellátás folyamataiból is gyakran kiesnek, vagyis nem kezeltetik magukat, nem járnak vizsgálatokra, esetleg abbahagyják a gyógyszereik szedését. Lengyel Lívia a példák között említette, hogy a bőrgyógyászati vizsgálatok kapcsán létezik a szteroidfóbia, ami az egyik visszatérő motívum az alacsony egészségértésű betegnél.

A szülészet-nőgyógyászat terén azonban más a helyzet, akár életveszélyes állapot is felléphet, ha valaki halogatja a vizsgálatot akkor, amikor már napok óta nem mozog a pocakjában a baba. A fül-orr-gégészet esetén pedig azt tapasztalják, hogy sokszor a betegek nagyon súlyos állapotban mennek csak orvoshoz. A endokrinológia szakrendeléseken pedig azzal szembesülnek, hogy bár a diabéteszes betegek mérik a vércukorszintjüket, de az adatokat nem tudják értelmezi.

Tíz év alatt szinte nincs javulás

2015-ben már készített az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM)  egy egészségértés kutatást, és tavaly 2025-ben is elkészült egy hasonló felmérés. A friss adatok azt mutatják, hogy nem változott szinte semmi – mondta Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. Hozzátette, ez azért is szomorú hír, mert a kommunikációs csatornák bővültek, de jelentős változás még így sem történt. A 2025-ben készült reprezentatív kutatás adatai szerint aggasztó, hogy a felnőtt lakosság háromnegyede naponta szed valamilyen készítményt, jellemzően egyszerre két különböző gyógyszert is bevesznek a magyarok. 

A lakosság nagy része (95 százaléka) a fizikai állapotával, testsúlyával is elégedett, ugyanakkor statisztikai adatok szerint Magyarországon minden második embernek súlyproblémája van

– hívta fel a figyelmet Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. 

A kutatás adatai szerint a magyar lakosság a  háziorvosokban bízik meg leginkább, és a megítélésük is jobb lett tíz év alatt. Az egészségügyi intézmények megítélése viszont nem annyira kedvező, mint az orvosoké, ugyanakkor a magánellátásban pedig nagyjából ugyanannyira bíznak a páciensek az egészségügyi személyzetben, mint az intézményben. 

A válaszadók az egészségügyi információkhoz való hozzájutást sokkal rosszabbnak ítélik meg, mint korábban, például nem tudják, hol tudnak szűrővizsgálatra jelentkezni – sorolta a problémákat az AIPM igazgatója. Szalóki Katalin azt mondta,  bár sokkal több az információ most mint tíz évvel ezelőtt, de a lényeget sokkal nehezebb kimazsolázni.

Már a gyógyszereken is spórolnak a betegek

Az egészségügyi applikációkat jellemzően a fiatalok használják, a digitális platformok a 40 éven felüliek körében nem annyira népszerűek – mondta a digitális felkészültséggel kapcsolatban Szerencsés Dóra, az Inspira Research Group stratégiai vezetője a konferencián. 

Az egészségügyi piackutató egy friss elemzés adatait ismertetve kiemelte, hogy 28 féle életmód és egészségügyi applikáció típus közül a válaszadók 3,4-et ismertek csupán. A kutatásban a válaszadók 72 százalék tudott legalább egy applikációt megnevezni, a megkérdezettek 60 százaléka az appok közül egyet már ki is próbált. Jelenleg aktívan 46 százalék használ egy applikációt. Ezeknek az adatoknak a legfontosabb tanulsága Szerencsés Dóra szerint az, hogy rengeteg információ zúdul ránk, számtalan életmód és egészségügyi  applikáció van a piacon, éppen ezért az edukáció fontosságát hangsúlyozta a szakértő. 

Egy másik – pár hete készült –  kutatás adatai szerint a hazai gazdasági környezet jelentősen hat az egészségügyi költésekre is.

A betegek 43 százaléka azt válaszolta, hogy a jövőben kevesebbet fog költeni a gyógyszereire, ami azért veszélyes, mert Szerencsés Dóra szerint ez azt is jelenheti, hogy a beteg a naponta kétszer szedendő gyógyszerét majd csak egyszer szedi be, ez pedig súlyos egészségromlásához vezethet

– emelte ki a szakember. 

Kapcsolódó

A krónikus betegek olyan gazdasági helyzetbe kerültek, hogy elkezdtek költséget optimalizálni, és veszélybe került a vényköteles gyógyszerszedés. Kicsit vissza kell térni az alapokhoz, a digitalizáció trendi, nagyon izgalmas, de nyomon kell követni, hogy a beteg kiváltja-e a gyógyszerét és beszedi-e azokat. 

Dr. Google helyett AI

Az egészséggel kapcsolatos információkeresés az utóbbi két évtizedben elsősorban a keresőkre, különösen a Google működésére épült – mondta a konferencián Üveges Szabolcs Budai Egészségközpont marketing vezetője. A páciensek kulcsszavak mentén, találati listákból tájékozódtak, a betegségekről, vizsgálatokról és kezelésekről. Mára a mesterséges intelligencia (AI) alapú eszközök megjelenésével azonban az információs út átalakulóban van: egyre gyakrabban nem találatokat, hanem azonnali, összefoglaló válaszokat kapnak a páciensek. A keresés ideje rövidebb lett, ami csökkenti a kognitív terhelést, és a felhasználó sokszor nem lép tovább, így foglalta össze az egészséggel kapcsolatos információszerzési szokások változásait a szakember. 

A lakosság körülbelül felének elégtelen vagy problémás az egészségértése, ami egészségi állapotukban, gyógyulásukban is negatívan befolyásoló tényező lehet, erről Gerőcs Katalin korábbi betegjogi aktivista beszélt. A páciens számára az egészségügyi ellátása során az első kézből származó információ, a teljes körű tájékoztatás a létfontosságú, hogy önrendelkezési jogát gyakorolva a legjobb döntést hozza gyógyulása szempontjából. Ehhez csak a magas szintű pácienskommunikáció tudja hozzásegíteni. A hatékony kommunikáció a beteg részéről a támogatottság érzését, a betegség kedvezőbb kimenetelét, a beteg és az orvos elégedettségét és gyógyító kapcsolatot kialakulását jelenti az orvos és a beteg között. 

A hatékony kommunikáció összességében gyógyító, konfliktus csökkentő, panaszmegelőző értékű a betegellátásban. Az egészségügyi ellátás során a tájékoztatási kötelezettség megsértése nem csupán kommunikációs hiba, hanem a személyes jogok – önrendelkezési jog, megfelelő ellátáshoz való jog – jogilag releváns megsértése is – tette hozzá a szakember.