A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, amely legutóbb 2024 szeptemberében változott – akkor szintén 25 bázisponttal csökkent.

A jegybank a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb: az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalékra, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalékra csökkent.

Az ülést megelőzően az elemzők szerint a kamatvágás irányába mutatott, hogy januárban a teljes fogyasztói árindex (2,1 százalék) és a maginfláció (2,7 százalék) is jobban csökkent a vártnál, és erős maradt a forint euróval szembeni árfolyama is – így a piaci konszenzus 25 bázispontos csökkenést várt az irányadó kamatot illetően.

Gyengült a forint

Gyengült kissé a forint a jegybank kamatcsökkentő bejelentését követően – írja az MTI. A bejelentés előtt az eurót 378,93 forinton, a dollárt 321,69 forinton, a svájci frankot pedig 415,45 forinton jegyezték. A bejelentés után negyedórával a jegyzések 379,29, 322,07 és 415,78 forinton álltak. A forint nagyjából 0,1 százalékkal gyengült mindhárom devizával szemben. Az eurót reggel hét órakor 379,36 forinton jegyezték, a dollárt 322,08 forinton, a svájci frankot 415,17 forinton. Kedd kora délutáni jegyzésén a forint vegyesen áll a három devizával szemben a februári kezdéshez képest: 0,5 százalékkal erősebben az euró, 0,1 százalékkal gyengébben a dollár és 0,1 százalékkal erősebben a svájci frank ellenében.

Ezért döntött a kamatvágás mellett az MNB

A Monetáris Tanács megítélése szerint a kedvező inflációs alapfolyamatok, valamint a pénzügyi piaci stabilitás lehetővé tették a kamatkondíciók óvatos mérséklését – indokolta döntését közleményében az MNB. Mint írják, a jegybank továbbra is pozitív reálkamatot biztosít az inflációs cél fenntartható elérése érdekében.

A tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A jegybank szerint 

az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. 

A döntéshozók megítélése szerint az árstabilitás szigorú monetáris kondíciók mellett érhető el. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi piaci fejlemények inflációs kilátásokra gyakorolt hatásait, melyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről – olvasható az indoklásban.

3 százalék alatt maradhat az infláció

Januárban az infláció 2,1 százalékra, a maginfláció 2,7 százalékra mérséklődött – az árdinamika mérséklődéséhez az iparcikkeken kívül minden fő termékkör hozzájárult. A piaci szolgáltatások körében az elmúlt évek legalacsonyabb januári átárazásaira került sor. A beérkező adatok és a visszafogott januári átárazások összhangban alakultak a jegybank javuló inflációs alapfolyamatokra vonatkozó decemberi előrejelzésével. A hatályban lévő árréskorlátozó intézkedéseket május végéig meghosszabbították. Az elmúlt félév során a vállalati árvárakozások összességében visszafogott dinamikát jeleztek, a lakossági inflációs várakozások pedig stagnáltak – összegzett a jegybank.

Az MNB közleménye szerint a külső költségkörnyezet általános javulása, valamint az erősebb forint beszerzési árakban való megjelenése támogatja a dezinflációt. Előrejelzésük szerint 

az áremelkedés üteme a következő néhány hónapban is a 3 százalékos cél alatt alakul, majd átmenetileg a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedik. 

A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése alapján az árstabilitás 2027 második felében érhető el fenntarthatóan – közölte az MNB, hozzátéve, hogy a Monetáris Tanács értékelése szerint az inflációs kilátásokat kiegyensúlyozott kockázatok övezik. A jelenlegi gazdasági helyzetben a devizapiac stabilitásának fenntartása kulcsfontosságú az inflációs várakozások mérséklésében – közölte a jegybank.

Ülésről ülésre döntenek az alapkamatról

A legutóbbi, januári kamatdöntő ülésen a testület még egyhangúlag az alapkamat tartására szavazott. Varga Mihály jegybankelnök a legutóbbi, januári kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: az MNB Monetáris Tanácsa elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, kiemelten az év eleji átárazásokat, valamint a pénzügyi piacok stabilitását, körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről – idézi Vargát az MTI.

Az inflációs folyamatokról szólva Varga Mihály akkor kiemelte: a decemberi infláció 3,3 százalékra csökkent, a jegybanki toleranciasávon belül alakult, és kedvező hír, hogy a maginfláció is csökkent 3,8 százalékra. Ugyancsak kedvezőnek nevezte, hogy már az egymást követő második hónapban maradt a toleranciasávban az infláció mértéke. „Így jó esélyünk van tehát, hogy 2026 elején a 3 százalékos cél alá kerüljön” – fogalmazott.