Fogytán a betegek türelme, hiába több az orvos

Magyarországon a KSH adatai szerint 2010 és 2024 között kilencezerrel nőtt a praktizáló orvosok száma, 34 ezer orvos helyett 43 ezren dolgoznak a hazai egészségügyben. Ugyanakkor például sok orvos választja a kettős praxist. Ezért érzik a betegek még mindig, hogy túl sokat kell várni egy-egy ellátásra.

És az is tény, hogy kevesebb orvos ingázik külföldre, mint a korábbi években. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) adatai szerint 2022-ben összesen 422 magyar orvos kért külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt, a csúcs 2012-ben volt, amikor 990 orvos kért engedélyt külföldi munkához. 

– erről  Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt az MCC Feszten. Háromnegyedük továbbra is itthon ír receptet, tehát közülük 300 orvos ingázik, így csak százan mentek el véglegesen.

A várólista és a területi egyenlőtlenség a probléma

A szakorvosok eloszlásával van a legnagyobb gond – mondta Takács Péter Esztergomban. Kiemelte, hogy Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel és az orvosegyetemek vezetőivel megállapodott arról, hogy átalakítják az orvosképzést, mert nem lehet valaki úgy 30 évesen szakorvos, hogy nem hagyta soha el az egyetem falait.

Az Economxon július közepén írtunk arról, hogy átlépte a 30 ezret, azoknak a betegeknek a száma, akik térd-vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre várnak az állami egészségügyi ellátásban. Januárban e három műtéti beavatkozás miatt 27 ezer beteg volt a várólistákon. Azt is kiemelte az államtitkár Esztergomban, hogy a  térd-és csípőprotézis valamint a szürkehályog-műtétek esetén nem tudták még a várólistákat a pandémia előtti szintre ledolgozni.

Nem gyorsul az ellátás

Az egészségügyi ellátást vette górcső alá a statisztikai hivatal friss tanulmánykötete is. Ebből többek között az derül ki, nőtt az elmúlt elmúlt években a tízezer főre jutó orvosok száma. 2023-ról 2024-re tízezer lakosra már nem 44, hanem 45 orvos jutott. Az orvosellátottság a klinikai központtal rendelkező Budapesten, Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyében volt a legkedvezőbb.

A legkevésbé betegközpontú az ellátást – a kevés orvos miatt –  a Nógrád vármegyében élők tapasztalhatták. Ott tízezer lakosra csupán 23 orvos jutott, holott az elmúlt két évben ebben a térségben nőtt a legnagyobb mértékben – 12 százalékkal – a lakosságarányos orvosok létszáma.

A mutatók szerint a tíz leggyakrabban választott szakképesítés szerint tavaly több mint 40 ezer orvos praktizált, míg 2022-ben 37,7 ezren rendeltek.

Az orvosok létszámának növekedése együtt járt a szakképesítések számának bővülésével is. 2024-ben a dolgozó orvosok több mint egyötödének általános orvostani végzettsége volt, vagyis még nem tett szakvizsgát. Ez az arány szorosan összefügg a pályakezdő orvosok magas számával. 

A két leggyakoribb szakképesítéssel, a háziorvosival és a belgyógyászatival az orvosok 12, illetve 11 százaléka rendelkezett.

Csecsemő- és gyermekgyógyászati-képesítése 7,3 százaléknak volt, míg a többi szakterület részaránya nem érte el a 6 százalékot. 2024-ben az orvosi szakképesítések száma megközelítette az 55 ezret, a fogorvosi képesítésekkel együtt pedig a 64 ezret.

A tíz leggyakoribb szakterület közül az aneszteziológia és intenzív terápia területén dolgozók, valamint a szülész-nőgyógyászok létszáma nőtt a legnagyobb arányban 9,6 százalékkal és 10,5 százalékkal az elmúlt két év során.

Összességében a tíz leggyakoribb szakképesítést tekintve átlagosan 6 százalékos növekedés volt tapasztalható a vizsgált időszakban.

A praxisokban van baj

Bár tavaly a dolgozó orvosok száma emelkedett az előző évhez képest, a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma viszont tovább csökkent. Júliusban írtuk meg, hogy már több mint ezer, pontosan 1005 alapellátó praxisban nincs orvos Magyarországon. A Magyar Orvosi Kamara szerint a magyar egészségügyi rendszer súlyos helyzetben van. 

Tavaly összesen 5469 háziorvos praktizált Magyarországon, így tízezer lakosra átlagosan 5,7 háziorvos vagy házi gyermekorvos jutott, szemben a 2023-as 5,8-es értékkel. 

Az ellátottság területi aránya 4,7 és 7,1 fő között alakult tízezer lakosonként, ami Pest vármegyében volt a legalacsonyabb, Baranyában pedig a legmagasabb. Utóbbi vármegyében 2023-hoz képest javult a helyzet, míg más térségekben a háziorvosi ellátás szintje stagnált vagy csökkent.

Egy háziorvos vagy házi gyermekorvos átlagosan közel 13 ezer beteget kezelt, ami 2,2 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Hivatalos munkanapokkal számolva, az alapellátásban dolgozó orvosok napi 52 beteget láttak el a praxisokban. 

A vármegyék többségében az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó betegforgalom 13‒17 ezer fő között alakult, kivéve Budapestet, ahol ez az érték 9189 fő volt. 

A legnagyobb mértékű változás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében történt, ahol a betegforgalom 4,9 százalékkal emelkedett, míg a legnagyobb betegforgalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye háziorvosai bonyolították.

Bár a háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok betegforgalma az előző időszakhoz képest minimálisan csökkent, a telemedicinális ellátások viszont 5,6 százalékkal emelkedtek. A személyes találkozást nem igénylő orvos-beteg konzultáció a gyermekellátásban vált a leggyakoribbá: 2024-ben a házi gyermekorvosok a betegek 28 százalékát, a háziorvosok pedig a felnőtt betegek 17 százalékát a telemedicina nyújtotta lehetőségek segítségével látták el. Éppen ezért a telemedicinális ellátások térnyerésével párhuzamosan a rendelőben végzett ellátások száma másfél százalékkal visszaesett és a kiszállás, vagyis a beteg otthonában történő ellátás gyakorlatilag megszűnt., míg a 1990-es évek közepén még 11-15 százalékot képviselt.

Megrohamozták a betegek a fizioterápiákat

A magyarok második leggyakoribb krónikus megbetegedése a magasvérnyomás-betegség után a mozgásszervi probléma. A lakosság egyötöde –  a férfiak 17, a nők 22 százaléka – küzd derék- és hátfájással, 15 százalék pedig ízületi porckopással. Tavaly 63,7 millió, egészségbiztosítás által finanszírozott járóbeteg-megjelenést regisztráltak, egy százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Mint írják a megjelenési esetszámok 2020 óta folyamatosan emelkednek, de még mindig 9 százalékkal elmaradnak a 2019-es koronavírus-járványt megelőző értéknek. A betegforgalom minden kiemelt szakterületen meghaladta a két évvel korábbit.

A növekedés a fizioterápia területén volt a legnagyobb mértékű 23 százalék, de a  fogászati szakrendeléseket és a sürgősségi betegellátást is több mint tíz százalékkal többen keresték fel. Legkevésbé a szülészet-nőgyógyászat, illetve a bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás megjelenési esetszámai változtak egy illetve két százalékkal.