Július közepén átlépte a 30 ezer főt, azoknak a betegeknek a száma, akik térd-vagy csípőprotézisre, illetve szürkehályog-műtétre várnak az állami egészségügyi ellátásban. Januárban e három műtéti beavatkozás miatt 27 ezer beteg volt a várólistákon.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint,

  • térdprotézisre 16,8 ezren,
  • csípőprotézisre 8,7 ezren,
  • szürkehályog-műtétre pedig 4,6 ezer beteg áll sorba a műtők ajtajában. 

Évekig kell türelemmel várni

A legtöbbet térdprotézisre Somogyban kell várni a NEAK szerint, 721 napig kell türelmesnek lenni a fájdalmakkal élő betegeknek. Szemműtétre például Nyíregyházán a megyei kórházban 150 napot kell várni, csípőműtétre Somogy vármegyében 297 napot, a budapesti Semmelweis Egyetemen pedig 313 napot.

Kapcsolódó

Pintér Sándor belügyminiszter július 15-én mentette fel Kiss Zsoltot, a NEAK főigazgatóját, aki 30 éve dolgozik az egészségbiztosítóban. A szakember menesztését nem indokolták. Ugyanakkor az biztos, hogy valami nagyon nem stimmel a nyilvános várólista-adatokkal, erre hívta fel a figyelmet Kovácsy Zsombor, jogász, orvos, egészségügyi szakmenedzser. Azt írta, hogy összességében az adatközlés módszertanán és átláthatóságán sürgősen javítani kellene, hogy az adatok mögött rejlő problémák érdemi elemzést és megoldást kaphassanak, ne pedig félreértéseket vagy félrevezető következtetéseket eredményezzenek.

Példaként említi, hogy a 2025-ös térdprotézis várólisták adatközlése jelentősen elmarad a szakmai elvárásoktól és az átláthatóságtól. 

Az "Országos átlag" megjelölés félrevezető, hiszen nem valódi átlagokat, hanem összesített adatokat tartalmaz, ami könnyen javítható hiba. A "60 napot meghaladóan várakozók száma" és a mellette lévő cellába írt érték országos átlagként nem értelmezhető, mert ezek láthatóan nem átlagok, hanem összesített számok. Ez csak megnevezésbeli slendriánság, mintegy 20 másodperc alatt orvosolható volna.

Az országos adatok és a „Minden térség” adatai között értelmezhetetlen eltérések vannak, amik arra utalnak, hogy nem világos a számok pontos jelentése, ez pedig megnehezíti az adatok használatát és értelmezését. A részletes kórházi adatok között pedig jelentős várakozási idő eltérések tapasztalhatók, amelyek szakmai vizsgálatot igényelnének. 

Menekülnek a betegek a magánegészségügybe

Nem véletlen, hogy a magánegészségügyi ellátást egyre többen veszik igénybe. Az állami és magán egészségügyi ellátás között a legnagyobb különbség a várakozási idő. Egy friss kutatás adatai szerint a kedvezőtlen folyamatok miatt tovább nőtt különbség a szektorok között.

A magyarok ötöde már magán szakorvoshoz fordul, elsősorban a rövidebb várakozási idő, valamint a jobb körülmények és felszereltség miatt.

Romló tendenciák figyelhetők meg az állami egészségügyben, hiszen nőtt a várakozási idők hossza és csökkent az ellátási helyek száma, de a jobb színvonalúnak tartott magánellátások terén sem tökéletes a helyzet, mert a megkérdezettek többsége kedvezőtlen folyamatokat tapasztalt az orvosok hozzáállása és szakmai felkészültsége terén, főleg ez derül ki a legfrissebb Prémium Járóbeteg-ellátás Minőségi Index (PJMI) adataiból.

Röntgenfelvétel, ami csontritkulást mutat

Az index harmadik éve követi nyomon a szakorvosi szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét, ám ezúttal nemcsak a megkérdezettek legutóbbi szakorvosi ellátásával kapcsolatos véleményekre kérdeztek rá, hanem az elmúlt egy év tapasztalataira is.

A megkérdezettek közel fele a magasabb színvonal, illetve a gyorsabb ellátás miatt választotta inkább a magánegészségügyet. Ezzel szemben az állami ellátás mellett – szinte ugyanekkora arányban – az ingyenes elérhetőség miatt tették le voksukat a betegek. 

A legutóbbi szakorvosi vizsgálatra adott értékelés alapján – a PJMI lehetséges 100 pontos maximumához képest – a magánellátások összességében 83 pontot kaptak, míg az állami egészségügy mindössze 66 pontot ért el. 

A nők gyakrabban mennek magánorvoshoz

Az állami és a magánellátó rendszer megítélése közötti különbség a megelőző évhez képest tovább nőtt, 15 pontról 17 pontra, ami a magánszektor értékelésének javulásából adódik – mondta Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója.

A felmérés adatai szerint a nőgyógyászati ellátásban továbbra is átlagon felüli a  magánszektor jelenléte: a megkérdezett nők 26 százaléka ezt jelölte meg legutóbbi szakorvosi vizitként. A második és harmadik leggyakoribb vizsgálattípus a reumatológiai (8 százalék) és bőrgyógyászati (7 százalék) volt. 

A férfiaknál az urológiai vizsgálat került a lista élére 14 százalékkal, de a kardiológiai (12 százalék) és a szemészeti (9 százalék) ellátások is jelentős arányban fordultak elő.