Újabb sokkoló adat érkezett az egészségügyből, már több mint 1005 háziorvosi praxis áll üresen Magyarországon, közölte a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Idén februárban "csak" 956 betöltetlen háziorvosi praxis volt, ez pedig azt jelenti  hogy közel fél év alatt 49-cel nőtt az üres praxisok száma. Év elején Porpáczy Krisztina, MOK háziorvosi csoportjának vezetője azt mondta, hogy felgyorsult a praxisok megüresedése, az elmúlt két évben dupla annyi praxis lett üres, mint amennyi az előző négy évben volt. Tavaly és tavalyelőtt 190-en mentek nyugdíjba, 62 háziorvos meghalt, és legalább hatvan 40 év alatti orvos is otthagyta a rendelőt. 

A MOK a friss Facebook posztjában azt írta, az egészségügyi rendszer súlyos helyzetben van.

Az orvosi kamara által közölt adatokat támasztja alá Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évkönyvében található adatsor is, ami szerint tovább folytatódott a háziorvosok és a házi gyermekorvosok két és fél évtizede tartó létszámcsökkenése: 2023 végén együttesen 5604-en látták el a betegeket, 11 százalékkal kevesebben, mint 2015-ben. 

Az alapellátás kapuőri szerepének fontosságát hangsúlyozza az egészségügyi kormányzat. Például a Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese a  Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) által szervezett alapellátási konferencián azt mondta, komoly vissza nem térítendő források érkeznek az alapellátásba egy RRF pályázhat keretében. A szoros praxisközösségben dolgozó alapellátó orvosok évente akár négymillió forint plusz finanszírozásban is részesülhetnek, erről itt írtunk bővebben.

Kapcsolódó

Pest vármegyében jut a legtöbb beteg az orvosokra

Tízezer lakosra átlagosan 5,8 háziorvos, illetve házi gyermekorvos jutott, míg az előző évtized közepén 6,4. Az ellátottság mutatója területi szinten 2023-ban 4,8 és 7 tízezrelék között mozgott, Pest vármegyében volt a legalacsonyabb és Baranya vármegyében a legmagasabb.

Egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra 2023-ban átlagosan 1710 lakos jutott (144-gyel több, mint 2015-ben), jelentős területi különbségek mellett. Az orvosok legjobban Pest vármegyében vannak leterhelve, ahol egy háziorvosra és egy házi gyermekorvosra együtt átlagosan 2083 páciens jutott, Baranyában volt a legkisebb leterheltség, ahol az alapellátó orvosoknak 1430 beteg volt a körzetükben.

2023-ban 6467 háziorvosi és gyermekháziorvosi praxis működött az országban,2,4 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A praxisok 13 százalékában a betegeket helyettesítő orvos látta el

– írja a statisztikai hivatal.

Napi 50 beteget lát el egy háziorvos

Drámai számok, de Nógrádban minden negyedik praxis Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig minden ötödik praxis üres volt.

A háziorvosok és a házi gyermekorvosok 2023-ban átlagosan 12,7 ezer esetet láttak el, ez egy alapellátásban napi 50 beteget jelentett. A vármegyék többségében egy háziorvosra 13–16 ezer fős, míg Budapesten 9 ezres betegforgalom jutott 2023-ban. A legnagyobb átlagos betegforgalmat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei háziorvosok bonyolították. 

Keveset költünk egészségügyre

Előzetes adatok szerint Magyarországon 4813 milliárd forintot fordítottak folyó egészségügyi kiadásokra 2023-ban.

A kiadások GDP-arányos értéke 6,4 százalék volt, némileg alacsonyabb, mint az ezt megelőző években.

Ennek az volt a döntő oka, hogy 2022-ről 2023-ra az egészségügyi ellátásokra fordított kiadások növekedésének mértéke nem érte el a GDP növekedésének mértékét. A GDP-arányos kiadással párhuzamosan a közkiadások aránya 4,7 százalékra módosult. 

Egy főre 501,7 ezer forint egészségügyi kiadás jutott 2023-ban. Az állam az egészségügyi kiadásokból 73,7 százalékos részesedést vállalt. Uniós adatok jelenleg 2022-ről állnak rendelkezésre, amelyek szerint vásárlóerőn számolva hazánkban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 1867 euró volt, ami közel 745 ezer  forintnak felel meg. 

A magyar adat a negyedik legalacsonyabb szint volt az uniós országok között. 2022-ben az unióban átlagosan a GDP 10,4 százalékát fordították az egészségügyre, Magyarország a GDP 6,7 százalékát, ami az ötödik legalacsonyabb volt a tagállamok között.

Tombol a magas vérnyomás betegség

Továbbra is a magas vérnyomás és a gerincbántalmak előfordulása volt a leggyakoribb. A háziorvosok betegnyilvántartásainak adatai kétévente állnak rendelkezésre. Ez alapján 2023-ban a 19 éves és annál idősebb népesség körében továbbra is a magasvérnyomás-betegség és gerincbántalmak voltak a leggyakoribb kórformák. 

Az előbbi a megfelelő korú népesség négytizedét, az utóbbi háromtizedét érintette. Ezeket a magas koleszterinszinttel összefüggő egészségprobléma, a  cukorbetegség és a szívkoszorúér-betegségek követték az előfordulás gyakorisága alapján.

A születéskor várható átlagos élettartam növekedésének üteme a 2020-ban és 2021-ben döntően a koronavírus-járvány miatti megtorpanást követően újra emelkedett.

Egy 2024-ben született fiúgyermek átlagosan 73,6, egy leánygyermek 79,6 éves élettartamra számíthatott, 2023-ban a fiúk esetében átlagosan 73,4 év volt a várható élettartam, a lányoknál pedig 79,6 év. A korlátozottságtól mentesen, azaz az egészségesen eltöltött életévek várható száma azonban ennél kevesebb: 2023-ban a férfiaknál 62,6, a nőknél 64,7 év volt – írja a KSH.

A 65 éves korban még egészségben várható életévek tekintetében kisebb a két nem közötti különbség, a férfiak 7,1, a nők 7,8 egészségben eltöltött életévet remélhettek.

A számítások szerint ez azt is jelenti, hogy a 65 éves nők várhatóan a még hátralévő élettartamuk 43, a férfiak 49 százalékát tölthetik korlátozottság nélkül.