Vasárnap az országban több helyen már mérséklődik a nappali felmelegedés. Északnyugaton 25 fok alatti középhőmérséklet várható, ugyanakkor az Alföldön, északkeleten még mindig 26, 27 fok körüli középhőmérséklet valószínű. Hétfőn már leginkább csak a Tiszántúl északi részén haladhatja meg a középhőmérséklet a 25 fokot.

Vasárnap a déli óráktól többfelé várható zivatar, leghamarabb egy DNy-ÉK-i tengely mentén (Dél-Dunántúl, Dunántúl keleti része, középső országrész, Észak-Magyarország). A későbbiekben délután, este a zivatarok várhatóan átterjednek más országrészek irányába (Alföld délkeleti része, illetve északnyugat) is.

Kapcsolódó

A zivatarokhoz helyenként felhőszakadás (rövid idő alatt 20-50 mm csapadék), jégeső (akár 2 cm-t meghaladó átmérő), illetve 60-70, egy-egy helyen 80-100 km/h-s szélrohamok társulhatnak. Heves zivatarok kiemeltebb eséllyel az Alföldön, középső országrészben, Dél-Dunántúlon fordulhatnak elő a délutáni, kora esti órákban, de kialakulásukhoz máshol is elégségesek a feltételek.

Éjszaka ugyan kevesebb helyen, de továbbra is számítani lehet zivatarokra, valamivel jobb eséllyel az Alföldön, hajnalban leginkább a középső országrészben, melyekhez elsődlegesen felhőszakadás társulhat. Hétfőn folytatódik a záporos, zivataros időjárás, de nyugaton már kissé stabilabb lesz a légkör. Kiemelten a középső országrészben (Duna-Tisza köze, Északi-középhegység nyugati része, a Dunántúl keleti része) az intenzívebb csapadékgócokból rövid idő alatt 30-60 mm-t meghaladó csapadék is hullhat. Az Alföldön kialakuló zivatarokhoz jobb eséllyel társul 60-80 km/h-s szél és jégeső is.

Mi az a konvekció?

A különböző magasságban levő légrétegek keveredését és egyben a hő, illetve vízgőz függőleges irányú átvitelét eredményező mozgások esetén konvekcióról beszélünk. Szűkebb értelemben a magasra törő gomolyfelhők, zivatarfelhők jelenségét nevezzük konvekciónak, ebben a kontextusban használjuk legtöbbször a fogalmat.

A konvektív mozgásokat leginkább a levegő sűrűség különbségeiből fakadó instabilitások eredményezik. Napsütéses időben szinte mindig kialakulnak ilyen jellegű fel és leszálló, ezáltal átkeveredést biztosító légmozgások. A felszín irányából a környezethez képest kissé magasabb hőmérsékletű légbuborékok (termikek) indulnak el fölfelé, amelyek, ha magasra jutva kellően lehűlnek, akkor gomolyfelhők képződnek. A gomolyfelhőkből továbbfejlődve zivatarfelhők alakulhatnak ki - írja az OMSZ.