Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„A Kormány előtt ismert az a társadalompolitikai probléma, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008. január 1. óta 28 500 forint, és ez az összeg a gyakorlatban hosszú idő óta – mind a mai napig – változatlan viszonyítási pontként van jelen a szabályozásban” – szögezte le Barna-Szabó Tímea, a Szociális és Családügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
A politikus Szabadi István mihazánkos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére válaszolt. A Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszternek címzett levélben ezek a felvetések szerepeltek:
- Tervezik-e a nyugdíjminimum és a szociális vetítési alap összegének emelését legalább – a 2008 előtti állapotnak megfelelően – a mindenkori bruttó minimálbér 40 százalékára?
- A jövedelemszámítás során leírhatóvá teszik-e az igazolt lakáscélú és hiteltörlesztési kötelezettségeket?
- Az egyedi vagyontárgyak (különösen a munkavállaláshoz szükséges jármű) értékhatárát a jelenlegi 855.000 forintról megemelik-e legalább 4.000.000 forintra, az összesített hasznosítható vagyon felső határát pedig a jelenlegi 2.280.000 forintról 10.000.000 forintra?
- Biztosítanak-e egy 12 hónapos méltányossági moratóriumot a tisztes adófizetői múlttal rendelkezők számára, akik a kérelem benyújtását megelőző 5 évben legalább 36 hónap igazolt munkaviszonnyal rendelkeznek?
Barna-Szabó Tímea válaszából az is kiderül, hogy a kormányzat számára nemcsak ismert a probléma, de azt is látják, hogy a szociális és családtámogatási rendszer több elemének tényleges hozzáférhetőségét, valamint a jogosultsági küszöbök realitását érdemben befolyásolja, ha egy ilyen viszonyítási alap tartósan változatlan marad. A szociális vetítési alapot a jogalkotó 2023-tól különítette el a nyugdíjminimumtól, annak érdekében, hogy a nem nyugdíjjellegű szociális ellátások önálló szabályozási logikát kapjanak. Ugyanakkor az összeg jelenleg továbbra is 28 500 forint - fogalmazott az államtitkár.
Arra is rámutat, hogy a Tisza-kormány álláspontja szerint a szabályozás érdemi korrekciója szinte minden tekintetben és hosszú ideje elmaradt, ezért indokolt a jelenlegi rendszer teljes körű felülvizsgálata. Ennek során nem csupán az egyes küszöbösszegek mértékét, hanem az azokhoz kapcsolódó jogosultsági feltételeket is át kell tekinteni.
Ennek megfelelően a tárca átfogóan felül fogja vizsgálni a meglévő szabályozást, és azt komplex módon kívánja rendezni. A felülvizsgálat egyik kiemelt eleme lesz a jövedelmi és vagyoni feltételek korszerűsítése, különös tekintettel arra, hogy a mai gazdasági viszonyok között a rászorultság megítélése reálisabban, a családok tényleges terheihez igazodva történjen. A kormány célja az, hogy a szociális szabályozás egyszerre legyen méltányosabb, a gazdasági realitásokhoz jobban igazodó, valamint a munkavállalást ösztönző és a társadalmi lecsúszást megelőző
– hangsúlyozta Barna-Szabó Tímea.
