A 63. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az Európai Unió gazdasági keretrendszere gyenge, és képtelen felvenni a versenyt az Egyesült Államok tudatosan felépített stratégiájával. „Fordítva csinálják” – fogalmazott az EU gazdaságpolitikájáról. Először költekeznek, aztán „hátha lesz belőle valami”.

A miniszter szerint ezzel szemben Magyarország következetes, és a mostani nehézségekből végül győztesen kerül ki.

A kormány elhalaszthatja a jövedékiadó-emelést

Nagy Márton előadásának egyik legfontosabb üzenete az üzemanyagok jövedéki adó emeléséről szólt. A hatályos szabályok szerint 2026 januárjától a 2025. júliusi infláció mértékével, vagyis 4,3 százalékkal nőne az adó. Ez a benzin esetében kilenc, a gázolajnál nyolc forinttal emelné a literenkénti árat.

A kormány azonban változtatna a menetrenden. Az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv részeként fél évvel elhalasztaná a jövedékiadó-emelést. Az intézkedés költségvetési hatása 10-15 milliárd forint lehet 

– mondta az Indexnek Nagy Márton, hozzátéve, a lépést a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésén felül tervezik bevezetni.

Nagy Márton a nyugdíjasokkal kapcsolatos programot kormányzati oldalról részletezte. Mint mondta, több mint 70 milliárd forintnyi keret mozdul meg, „amit év végéig elkölthetnek a nyugdíjasok, és szerintem el is fognak élelmiszerre”. A miniszter szerint ez hatalmas keresleti bázist teremt.

Arról, hogy a boltok pluszkedvezményeket is adnak, azt mondta, jó lenne, ha még nagyobb verseny alakulna ki. Szerinte az Aldihoz más láncok is csatlakoznak majd, és erősebb küzdelem indul el a nyugdíjas vásárlókért.

Nagy Márton korábban egy sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott: „El kell kerülni a leminősítést, főleg a Standard & Poor’s részéről.” A miniszter szerint a hitelminősítők mutatnak irányt a befektetőknek abban, hogy érdemes-e egy adott papírt tartani vagy sem. Magyarország állampapírjait, részvényeit és a bankok kötvényeit is külföldi befektetők vásárolják.

„Nagyon fontos, hogy a választások előtt megmutassuk, nem szalad el a fiskális politika” – hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint a Fidesz-kormányoknak jó fiskális múltjuk van. A miniszter szerint a befektetők bizalma erős, a hitelminősítők azt várják, hogy ne készüljön választási költségvetés. „Ez nem azt jelenti, hogy nem költünk, hanem azt, hogy a hiány nem tolódik feljebb. Idén 4-4,5 százalékot mondtam, jövőre pedig 4 százalékot.”

Nagy Márton szerint négy szabályt tart be a kormány, amelyek garanciát adnak a fiskális fegyelemre:

  • A hiánynak évről évre csökkennie kell. 2024-ben 4,9 százalék volt, idén 4-4,5 százalék lehet, jövőre pedig 4 százalék.
  • Az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. A cél a GDP-arányos 74-75 százalék.
  • Nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá. Magyarország egyszer már kikerült belőle, ezt az eredményt őrizni kell.
  • Az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia. Vagyis a kamatterhek nélküli költségvetési mérlegnek egyensúlyban kell lennie.

„Ha ezt a négy szabályt tartjuk, akkor hiába tolódott kicsit feljebb a hiánypálya, a fegyelem erős marad. A befektetők és a hitelminősítők is bízni fognak a kormány gazdaságpolitikájában” – mondta a miniszter.

A miniszter szerint „az elmúlt két-három hónapban 3-4 milliárd euró áramlott a forint melletti piacokra” – mondta. Ez a devizapiacon a forintpozíciók felvételét jelenti, az állampapírpiacon pedig azt, hogy a külföldiek egyre nagyobb mértékben vásárolnak hosszú, akár 10-15 éves magyar forintkötvényeket. A részarányuk az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt. „Ezt a bizalmat nem akarjuk megtörni” – tette hozzá.

Kiemelte, a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók, a kormánytisztviselők és az önkormányzati alkalmazottak után további béremelési programok is várhatók, de ezt nem részletezte.

Nagy Márton szerint a Tisza Párt „lebukott” azzal, hogy többkulcsos adót vezetne be. „Mondjuk ki egyértelműen: ez adóemelést jelentene a középosztály számára, 1300 milliárd forintot vonva el a családoktól” – fogalmazott a miniszter. Úgy véli, világos beszédre van szükség a „Tisza-adó ügyben”, mert ez szerinte nem a gazdagokat sújtaná, hanem a hétköznapi, dolgozó magyar családokat.

Varga Mihály nem fogta vissza magát: ilyenre a 2008-2009-es válság idején volt példa

Gyökeresen megváltoztak a világgazdaság kilátásai – hangsúlyozta Varga Mihály jegybankelnök a Közgazdász-vándorgyűlésen. Az MNB elnöke szerint a magas árnyomás különösen a közép-kelet-európai országokban jelent problémát, a magyar gazdaságban pedig a fogyasztás húz, de a beruházások gyengélkedése komoly kockázatot jelent. Erről itt olvashat >>>