Az elmúlt egy évben a világgazdaság kilátásai megváltoztak – fogalmazott nyitóelőadásában Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen. 

A tavalyi évben a legfontosabb kijelentés még a „soft landing” volt – a dezinflációs folyamatokat illetően –, egyetlen év alatt ez jelentősen megváltozott: senki nem beszél már erről. 

Kapcsolódó

Ma a legfontosabb szó a kiszámíthatatlanság

– húzta alá az MNB elnöke. Az infláció azonban nem tért vissza a korábbi szintekre: az OECD-átlag például 4,2 százalék, ami messze a korábbi évek átlaga felett van. A világgazdaság legfontosabb tartóoszlopai közül is csak „úgy ahogy Amerika tartja magát”, azonban ez a dinamika is elmarad a várakozásoktól – az EU-ról nem is beszélve, ami az elmúlt hat évben a leggyengébb növekedését produkálja. A német gazdaság sem tudja húzni az övezetet, de a kínai gazdaság is jelentősen lassult.

Megnőttek az adósságszintek, és vele együtt emelkedtek az állampapírhozamok is. „Ez a külső hozamkörnyezet egyáltalán nem kedvezően változik” – fogalmazott a jegybankelnök.

A hazai makrogazdasági folyamatokról elmondta, hogy az inflációs pálya távolról nézve impresszív, ugyanakkor az árszabályozások rövid távon ugyan mérséklik az inflációt, de az átárazási hajlandóság a cégeknél magas maradt.

Az MNB elnöke elmondta azt is, hogy

a magas infláció egyre inkább kelet-közép-európai problémává vált: a 10 legmagasabb inflációjú uniós tagállam közül 8 ebbe a régióba tartozik.

„Nem elég csak az inflációval foglalkozni, az inflációs várakozásokkal is foglalkozni kell” – mondta Varga Mihály. A várakozások szerinte jóval magasabb szinten voltak, mint azt a tényadatokban látni lehet.

A pénzügyi válság óta nem volt ilyen

A növekedésről szólva elmondta, hogy

az elmúlt 12 negyedévből 7-ben csökkent a magyar GDP – ilyenre korábban csak a 2008-2009-es válság idején volt példa a rendszerváltozást követően.

Ami a magyar gazdaságot jelenleg húzza, az egyértelműen a fogyasztás, de ami kritikus, az a beruházások állapota, melyben elmaradunk az EU-tól és a V3-aktól is. Hozzátette, hogy ez a magas árszint miatt alakult így.

A beruházások bezuhanásának okairól azt mondta, hogy az leginkább a bizonytalan gazdasági környezetnek köszönhető, ami miatt a cégek elhalasztják a fejlesztéseiket. A magyar vállalatok tőkehelyzetéről elmondta, hogy az összességében kedvező, sok cég képes saját forrásból beruházni, hitel nélkül is.

A tapasztalatok szerint a magas inflációs környezet nem tesz jót a növekedésnek és a felzárkózásnak.

A magas infláció a legkárosabb, ami a gazdasággal történhet

– mondta a jegybankelnök.

Az MNB nem csak a jegybanki mandátuma miatt, hanem józan gazdasági racionalitás miatt is foglalkozik ezzel, mert nemzetgazdasági érdek a növekedés. „Legfontosabb célunk egy szigorú monetáris politikával az inflációs célunk elérése” – tette hozzá. Cél, hogy az árfolyam stabilitása az árakban is megjelenjen – a forint stabil árfolyama a beszerzési árakban is kezd megjelenni.