Drasztikusan rontotta az idei GDP várakozását az MNB stábja, a júniusban jelzett 0,8 százalék helyett 1,4 százalékos visszaesést várnak - derült ki az MNB ma közzétett részletes inflációs jelentéséből. A nagyobb GDP visszaesésért elsősorban a beruházások jelentősebb csökkenése, valamint a háztartások várthoz képest gyengébb fogyasztása a felelős, de a jegybanki stáb lefelé módosított a külkereskedelemre vonatkozó prognózisait is.

A nyáron bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv, illetve a vártnál rosszabb makropálya miatt a jelentés azzal számol, hogy 440 milliárd forintos lyukat kell a kormánynak a jövő évi büdzsében betömnie, ahhoz, hogy az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A jelentés abból indul ki, hogy az MNB-től nem lesz beszedhető a pénzügyi tranzakciós illeték, illetve a pénzügyi szolgáltatóktól is legfeljebb 100 milliárd forint fog befolyni. Ahhoz hogy a hiánycél tartható legyen, idén és jövőre is a költségvetés szabad tartalékainak teljes törlésére lehet szükség - a jegybanki elemzők szerint.

Kapcsolódó

A jegybanki stáb az inflációra adott várakozását is jelentősen megemelte, e szerint idén nem a júniusban jelzett 5,3, hanem 5,8 százalékra fog felpörögni a fogyasztói árindex, míg jövőre a korábban várt 3,5 százalék helyett 5 százalék lehet az infláció, amit részben külső sokkok - így az energiahordozók és élelmiszerek drágulásának begyűrűzése - illetve kormányzati intézkedések együttese okozza. De az MNB azzal számol, hogy még az adószűrt infláció is a jegybank 3 százalékos középtávú célja fölé fog kerülni jövőre, míg a ciklikus ingadozásoktól szűrt maginfláció idén és jövőre is 5 százalék közelében marad.

A jelentés változatlan forintárfolyammal számolt adósságbecslése szerint idén év végére 77 százalékos szint közelébe, jövőre - a feltételezett 0,7 százalékos gazdasági növekedés mellett - 76 százalékra csökkenhet a GDP arányos államadósság-ráta.

Az elemzők szerint Magyarország kockázati megítélése tovább fog javulni, egyfelől a világ jegybankjainak likviditásserkentő programjai miatt, másfelől az EU/IMF tárgyalások várható sikeres lezárásának köszönhetően. Amennyiben valóban javul a kockázati megítélés, úgy az euró-forint árfolyam a megfigyelt 285 forint körüli sávban maradhat. Simor András, az MNB elnöke a keddi kamatdöntést követően arról beszélt, hogy a további kamatvágásra a kockázati árak tartós csökkenése nyithat teret.