A minimálbér és a garantált bérminimum kapcsán csak a sajtóban megjelent híreket ismerjük, írásos normaszöveget eddig még nem tett közzé a kormány - mondta Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke a Napi Gazdaság Online érdeklődésére. Borsik szerint már a kötelező legkisebb bér közzétett összegénél számítási hibát követett el a nemzetgazdasági tárca, mivel 92 ezer helyett 92,5 ezer forint kellene ahhoz, hogy a nettó értéke az infláció számítása nélkül szinten maradjon. Az Autonómok számítása szerint egyébként a tervezett áfaemelés miatt a 2012-es infláció inkább öt százalék közeli lesz, szemben a kormány által prognosztizált 4,2 százalékkal.

Ha marad a javaslat, akkor ez azt jelenti, hogy már második éve nincs béremelés 2012-ben, de lehet, hogy 2013-ben sem, a félszuperbruttó második részének kivezetése, illetve annak esetleges kompenzációja miatt - mondta Borsik. Már idén is a tavalyi nettó kereset szinten tartását próbálta megvalósítani a munkaadók többsége, jövőre pedig szintén a tavalyi nettó szinten tartását célozza a minimálbér emelés, valamint - ha lesz - a ráépülő bérfejlesztés. A két kötelező elem, a minimálbér és a garantált bérminimum ekkora emelés ugyanis bérfeszültségekhez vezethet, de legalábbis kiszélesíti a minimálbéresek körét - azokkal, akik már jelenleg is ennyit keresnek.

Rossz döntést hoz ezzel a kormány, ezért mind a tervezett intézkedés tartalmát, mind az irányelveit elutasítjuk - mondta Borsik János. Hiányolta az emelés hatásait elemző modellszámításokat és az érdemi egyeztetéseket is. Egyúttal emlékeztetett arra is, hogy az előző Fidesz-kormány idején megvalósított jelentős minimálbér-emelés 3 százalékos foglalkoztatás csökkenéshez vezetett. A 16 százalékos egykulcsos adó tavalyi bevezetése pedig 540 milliárd forint kiesést okozott a költségvetésnek, arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók 70-80 százaléka rosszabbul járt vele - mondta az elnök.

Borszik szerint kiszámíthatatlan lépéseket tesz a kormány a jövő évi keresetek alakítása terén, és roppant mód megnehezíti a majdani helyi bértárgyalásokat, ha a költségvetési törvényben rögzíti a 92 ezer forintos minimálbért. Már az idén is híven másolta a kormányt több munkaadó is, amikor egyáltalán nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel sem a kollektív szerződésekről, sem a bérekről - jegyezte meg az elnök.

Ha nem lesznek korrekt háromoldalú tárgyalások a jövő évi bérekről, akkor a munka világán belül és kívül is komoly feszültségek lehetnek - tette hozzá Borsik János.