Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Vállalkozáskutatási Műhelye közzétette friss jelentését a magyar vállalkozások helyzetéről, amely több mint 1500 vállalkozás megkérdezésével készült. E mellett pedig esettanulmányok is születtek, amelyek fókuszában a magyar gazdaság két kiemelkedő potenciálú köre: az egyedi gépgyártás és a saját márkás termékek forgalmazói állnak. A résztvevő vállalkozások a jelentés mellett személyre szabott értékelést is kérhettek.
A kutatás eredményei szerint a COVID-19 járvány, a háború és az infláció által okozott gazdasági kihívások ellenére a magyar vállalkozások többsége ellenállónak bizonyult.
„A magyar kis- és középvállalkozók komoly erénye a gyors alkalmazkodás és a folyamatos megújulás. Reményeink szerint ez érződik majd a következő hónapokban is, amikor a válságokat magunk mögött hagyva újraindul a gazdaság, amely újraindulás mozgatórugói a hazai kis- és középvállalatok lesznek. Ezt segíti majd a kormány a Demján Sándor program célzott hitel- és tőkeprogramjaival, valamit támogatásaival”
– mondta a jelentés eredményeit bemutató rendezvényen tartott eladásában Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A szektor fontosságát jelzi, hogy a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akciótervéből 8 a kkv-kra vonatkozik:
- a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele;
- a kkv-k beruházásait és versenyképességét segítő tőkeprogram;
- a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram;
- a kkv-k kifektetéseit támogató hitel és tőkeprogram;
- a kkv-k beruházásait célzottan támogató „1+1” program;
- a kkv-k digitalizációs csomagja;
- vállalkozásfejlesztési uniós programok;
- vállalati elektromosautó-támogatási csomag.
Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főigazgatója, a GINOP IH vezetője előadásában kifejtette, hogy a 2014-20 között működő GINOP uniós szinten a második legnagyobb gazdaságfejlesztési operatív program volt, a pénzügyi eszközök allokációjában pedig a legnagyobb. Valamivel átlag feletti növekedését sikerült elérni a négy leghátrányosabb helyzetű régióban, az időszak végi válságok pedig felpörgették a programot.
A 2021-ben elindult GINOP Plusz programnak a kkv-k termelékenységének és hozzáadott értékének a növelése, valamint a foglalkoztatási ráta növelése az elsődleges feladata.
Nábelek Fruzsina, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) szakmai igazgatója a konjunktúrafelméréseik eredményeit ismertette. A járványidőszakban volt a mélypont, a nagyvállalati szektorban pedig idén júliusban volt egy visszaesés.
Míg a járvány előtt a vállalatvezetők egyértelműen a munkaerőhiányt tartották a legnagyobb akadályozó tényezőnek, addig idén áprilisra már a kereslethiány vezette ezt a listát a nyersanyagok és az energia árai előtt.
Válságállóbbá váltak a magyar vállalkozások
A kutatás főbb megállapításait Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskolájának és Vállalkozáskutatási Műhelyének vezetője, illetve Zulik Ákos, az MCC vezető oktatója, a Jelentés és a CEE Connectivity Hub programvezetője ismertette.
Eszerint a koronavírus-járvány kitörése óta tart a gazdaságban a bizonytalanság kora, ez a 34 éves piacgazdaságunk harmadik nagy válsága. A magyar vállalkozás a rendszerváltás nehézségei között született, majd következett a 2008-as nagy válság stressztesztje. A karanténnal induló, majd a háborúval és az inflációval folytatódó harmadik hullámvölgy azonban már kevésbé ütötte meg a magyar vállalkozásokat, mint az előző kettő.
A vállalkozások 44 százaléka nyertesként került ki az elmúlt öt év kihívásaiból, míg 36 százalékuk árbevétele, nyeresége csökkent.
A cégvezetőket óvatos derűlátás jellemzi: a vállalkozások vezetőinek fele gondolja úgy, hogy három év múlva jobb lesz a helyzete, mint jelenleg. Azok a vállalatok optimistábbak a jövőt illetően, amelyek nyertesnek számítanak az elmúlt időszak profitjának és árbevételének alakulása alapján.
A kutatás szerint a bérnövekedés és az energiaárak drasztikus emelkedése jelentik a legnagyobb kihívásokat a magyar vállalkozások számára. Ezek a tényezők jelentősen emelik a vállalkozások működési költségeit, ami sok esetben a profitabilitás rovására megy.
A válság ellenére a cégek jelentős része folytatta a fejlesztéseit, különösen a vevőorientáltság és a termelékenység terén. A vállalkozások az erősségeiket elsősorban a működésük szervezésében és a kapcsolataik minőségében látják. Az önbizalom és a piaci pozíció sebezhetőségeit látó realizmus egyszerre van jelen a cégvezetők önképében.
A vállalkozások számára mindennél fontosabb az üzletmenet stabilitásának biztosítása. A stabilitás aspektusai közül a vevőkör stabilitása a legfontosabb, az állami szabályozás kiszámíthatósága a második.
A vállalkozások vezetői az átlagnál sokkal magasabb képzettséggel rendelkeznek, a többség már a korábbi munkahelyén is vezető beosztásban dolgozott, 42,5 százalékuk pedig indított már vállalkozást korábban is.
A megérzései alapján döntő vállalkozó mítoszát is cáfolja a kutatás, mivel az derült ki, hogy sokan a fontos döntések előtt részletes számításokat készítenek.
A kutatás szerint egyértelmű különbségek figyelhetők meg a kisebb és a nagyobb vállalkozások között, mind a sikeresség, mind a jövőbeli kilátások tekintetében. A nagyobb vállalatok általában több lábon állnak, döntéseiket jobban megalapozzák, szervezettebben működnek, ami előnyt jelent a piacon. Ezzel szemben a kisebb vállalkozások nagyobb mértékben vannak kitéve a piaci ingadozásoknak, a versenynek, valamint a beszállítók és vevők alkuerejének, ami korlátozza fejlődési lehetőségeiket.
A méret mellett az ambíció is számít, a növekedést keresők sikeresebb éveket tudnak maguk mögött. Minél inkább fontos egy cégvezetőnek a növekedés, annál inkább optimista a jövővel kapcsolatban is.
Az állami támogatások sokat segítenek a volumentermelésben, azonban nagyon nehéz olyan programokat csinálni, amelyek a termelékenységet növelik
– mondta Szepesi Balázs az Economx erre vonatkozó kérdésére hozzátéve, hogy a kutatások azt mutatják, hogy az európai uniós szabályozás is nagyon rugalmatlan ezen a téren.
