Január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a munkaügyi felügyelők ellenőrzéskor vizsgálják a munkáltatóknál az elvárt béremelés végrehajtását. Ha mulasztást találnak, akkor nem bírságolnak, de határozatot hoznak, és a cég elesik a költségvetési támogatásoktól (közbeszerzési pályázatokon való részvételtől már nem, április elején egy módosítással felpuhították a szankciókat.

A munkáltatóknak azért kellene a nettó bér szinten tartásáért a bruttó béreket megemelniük, mert a kormány 2012 januárjától teljesen megszüntette az adójóváírást, miközben többször megígérte, az új adórendszerrel "senki nem járhat rosszabbul". Megszületett az alacsony keresetűek nettó bérének megőrzéséről szóló jogszabály, azonban az érdekképviseletek tiltakozása után a kormány végül állami bérkompenzációról döntött, és az 5 százalékos béremelés feletti részt visszaadná azoknak a cégeknek. Most már azok a munkáltatók is kaphatnak kompenzációt, akik az 5 százalékos emelést sem tudják végrehajtani.

Az NMH szóvivő nyilatkozata alapján úgy tűnik, az elvárt béremelés vizsgálódásra a jövőben már nem kerül sor, bár a munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályos szövegében az elvárt béremelés vizsgálata az ellenőrzési pontok között most is szerepel. Ugyanakkor épp a fent idézett, márciusi módosítás törölte el április 7-től a törvényből azt a részt, amely kimondta, "a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed (...) (az elvárt béremelés végrehajtásának - a szerk.) vizsgálatára is". Vagyis lehet vizsgálni, de már nem muszáj.

Épp az állami bérkompenzációs visszajuttatás miatt meglepő, hogy év közben megszűnt a kötelező ellenőrzés, miután a szankciók már egyébként is eléggé felpuhultak. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az a cég, amelyik évek óta túlélésért küzd, és még nem látja a válság végét, az létszámgazdálkodással, elbocsátással, részmunkaidős szürkefoglalkoztatással is megoldhatja a minimálbér emelését.