Idén második alkalommal szervezik meg Magyarországon az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) fenntartható pénzügyi konferenciáját. A 2025-ös fórumon az együttműködési lehetőségeket vitatják meg a szakértők a zöld átállás és az új energiaipar finanszírozása terén.

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke nyitóbeszédében arról beszélt, hogy a konferenciára egy bizonytalan nemzetközi helyzetben kerül sor. Világjárvány, háború, majd a mesterséges intelligencia előretörése is az elmúlt években történt.

Kapcsolódó

A változás az egyetlen állandó dolog, de már látszik a remény a világgazdaságban. Felidézte, hogy nemrégiben Alaszkában találkozott az orosz és az amerikai elnök, ez is mutatja, hogy már a világpolitika legnagyobb szereplői is az együttműködés felé mozdulnak. Ebben a bizonytalan globális környezetben felértékelődtek a nemzetközi együttműködések.

Európa és Ázsia kapcsolatában három okunk is van az együttműködésre.

Először is ez a két kontinens földrajzilag és gazdaságilag is szorosan összefonódik, ami kézzelfogható és kölcsönös gazdasági előnyöket kínál. A második történelmi természetű, a magyarok Ázsiából érkeztek, így a kapcsolatok mély történelmi gyökerűek. Magyarország elsőként ismerte el 1949-ben az új kínai népköztársaságot, az elmúlt másfél évtizedben pedig tudatosan zajlott a kapcsolatépítés a keleti nyitás politikájával.

Magyarország jól kiaknázza kedvező földrajzi adottságait, Európa gazdasági kapuja akar lenni Ázsia irányába.

A harmadik ok Ázsia gazdasági felemelkedése, ma a globális beruházások közel felét ez a kontinens adja.

A jegybankok a bizonytalan gazdasági helyzetben az irányt mutathatnak, kulcsfontosságú feladatuk van a stabilitás megőrzésében és a kiszámítható környezet megteremtésében. Az MNB is aktív szereplője és fő katalizátora kíván maradni a Kelet és Nyugat közötti pénzügyi kapcsolatoknak.

Az olyan területek, mint a zöld átállás és az új energiaipar finanszírozása nemcsak gazdasági, hanem pénzügyi együttműködést is igényelnek. A pénzügyi szektor így nem csupán kiszolgálója, hanem aktív alakítója is lehet a jövő gazdaságának.

A jegybankoknak így ma az árstabilitás védelme mellett a klímaváltozás okozta kockázatok kezelésében is felelősségük van.

Ezekben az időkben még hangsúlyosabbá váltak a Magyarország és Kína közötti stratégiai együttműködések, amelyek a pénzügyi, gazdasági és infrastrukturális területeken is megnyilvánulnak. Magyarország Európában elsőként bocsátott ki államkötvényt az offshore és onshore RMB piacon, amelyek hozzájárultak konkrét stratégiai infrastrukturális fejlesztések finanszírozásához, illetve először bocsátott ki hazánk Zöld Panda kötvényt.

Varga Mihály szerint egyre sikeresebb az együttműködés az ázsiai autógyártókkal és akkumulátorgyárakkal, emellett a napenergia területén is van keresnivalója hazánknak, a jelenlegi kapacitásokat eredetileg 2030-ra tervezték kialakítani.

Sok évszázados hagyománya van az együttműködésnek

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára és az AFCA felügyelőbizottságának elnöke előadásában arról beszélt, hogy miért a bankszektor a globálisan legjobban együttműködő ágazat. Az együttműködéseknek sok évszázados hagyománya van.

A pénzforgalomban teljesen megszűntek az országhatárok, bárhova lehet már utalni. A mai világgazdasági helyzetben a banki szerepkörök is sokszínűbbé váltak.

Banki együttműködések nélkül lehetetlen a jövő szempontjából globális jelentőségű nagyberuházások vagy a fenntartható, zöld beruházások finanszírozása.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára beszédet mond a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) és a Magyar Bankszövetség pénzügyi fórumán az MNB Budai Központjában 2025. augusztus 25-én.
Kép: MTI, Hegedűs Róbert

Szijjártó Péter: Totálisan elhibázott az uniós felfogás Kínával kapcsolatban

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédében elmondta, hogy ma a veszélyek korában élünk, a háborúk, a gazdasági és a társadalmi feszültségek egyre súlyosabb mértéket öltenek. A hidegháború lezárását követő időszakban az elmúlt évtized a legfeszültebb volt. 

Az ukrajnai és a közel-keleti háború, valamint az afrikai konfliktusok mind egy irányba mutatnak: a világ újra blokkosodik.

Mindez ellentétben áll Magyarország, mint exportorientált gazdaság alapvető érdekével, számunkra egy minél akadálymentesebb világkereskedelem lenne kívánatos.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) és a Magyar Bankszövetség pénzügyi fórumán az MNB Budai Központjában 2025. augusztus 25-én.
Kép: MTI, Hegedűs Róbert

„Megtapasztaltuk, milyen az, amikor keletről elnyomnak, nyugatról pedig elfelejtenek minket” – emlékeztetett a tárcavezető a hidegháború időszakára, amikor hazánk négy évtizeden keresztül át volt a tömbökre osztott világ rossz oldalán.

Az Európai Unió mindeközben mélyrepülésben van, kezdi teljesen elszigetelni magát, politikai ereje és versenyképessége mélypontra jutott.  A blokkosodás kivégezte az európai gazdasági modellt is.

„Emlékezzünk az elmúlt nyolc év brüsszeli versenyére: ki tud bunkóbban beszélni Donald Trumpról? A másnapi média headline-ok érdekében a lehető legunintelligensebb megjegyzéseket tették az amerikai elnökre” – emelte ki Szijjártó Péter.

Ezt követően mégis az amerikai elnök volt az, aki felmosta a padlót az Európai Bizottság elnökével vámmegállapodás címén. Aztán ciki módon ezt megpróbálták sikerként eladni Európában, miközben az amerikaiak eddig tíz százalék vámot fizettek, ezután nullát fognak, míg az európaiak az eddigi két-három százalék helyett tizenötöt.

Szijjártó Péter szerint totálisan elhibázott az uniós felfogás Kínával kapcsolatban is. A közösség vezetői egyszerűen nem látják, mekkora lehetőségeket tartogat a kulturált együttműködés a kelet-ázsiai nagyhatalommal.

A magyar gazdaság mélyen integrálódott az európai gazdaságba, ezért nagyon fontos, hogy a kormány egy olyan gazdaságstratégiát folytat, melynek keretében mindent megteszünk annak érdekében, hogy megkíméljük a magyar gazdaságot az európai vesszőfutás következményeitől. Ezt nevezzük gazdasági semlegességnek

– jelentette ki.

Magyarország ezért nem hajlandó választani a keleti és a nyugati partnerei között a beruházások, a kereskedelmi kapcsolatok és az energiabiztonságunk tekintetében, mindkettővel együtt kívánunk működni, csak a nemzeti érdek számít.

A nyugati országok akkor szokták jellemzően kritizálni a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét, amikor elvesztik az értük folytatott versenyt

– fogalmazott a tárcavezető, aki úgy vélte, hogy a keleti nyitás igazi sikertörténetté vált, egy találkozási ponttá váltunk Kelet és Nyugat között.

A keleti nyitásnak köszönhetően nagyjából 60 százalékkal bővült Magyarország kereskedelmi forgalma a világ keleti felével, így 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben is Kínából érkezett a legtöbb beruházás. Az Európába érkező kínai beruházásoknak pedig tavaly a 34, tavalyelőtt a 44 százaléka jött Magyarországra.

Végezetül a külügyminiszter leszögezte, hogy minden energiabiztonságunk elleni támadást a szuverenitásunk elleni támadásként értelmez a magyar kormány, ezen támadások esetén pedig nem tartják legitim indoknak azt a háborút, amelyhez nekünk semmi közünk nincsen.