A tavalyi harmadik negyedévben magasan a magyar lakásárak mutatták a legnagyobb emelkedést az Európai Unióban – derül ki az Eurostat most megjelent adataiból. Ebben már szerepe lehetett az Otthon Start programnak is, hiszen a szeptemberi adatok már szerepelnek ebben a statisztikában.

Az elmúlt tíz évet tekintve még elképesztőbb a magyar lakásdrágulás üteme, hiszen majdnem megnégyszereződtek az átlagárak 2015 óta, amihez hasonlóra egyetlen országban sem volt példa

– mutat rá elemzésében az OTP Ingatlanpont. 

Kapcsolódó

Emlékeztetnek, tavaly szeptembertől indult el a kedvezményes 3 százalékos hitellehetőséget kínáló Otthon Start Program, most pedig megérkeztek az első olyan adatok, melyekben már látszik a felpörgött kereslet hatása. Az Eurostat friss jelentése szerint a harmadik negyedévben

21,1 százalékkal emelkedtek az átlagos lakásárak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest; ám ez még nálunk is kiemelkedő érték, utoljára három éve, 2022 harmadik negyedévében volt példa ennél nagyobb drágulásra.

Közölték, 2025-ben egyébként is erős éve volt a piacnak, hiszen már az első negyedévben 17 százalékos drágulással indult az év, majd a másodikban ez 18,7 százalékra gyorsult. Onnan pedig a szeptemberben bevezetett Otthon Start adott újabb lökést az áraknak, jegyezték meg, kiemelve: 

Európában még a közelében sem volt egyetlen ország sem a magyar drágulásnak a harmadik negyedévben, a második helyezett Portugáliában 17,7 százalékkal emelkedtek az árak, míg a dobogó harmadik fokán Bulgária volt 15,4 százalékos értékkel.

Ezzel szemben Finnországban 3,1 százalékkal csökkentek a lakásárak 2024 hasonló időszakához képest, de Cipruson is gyakorlatilag stagnáltak, Svédországban és Franciaországban pedig mindössze 1 százalék alatti mértékben emelkedtek. 

Ismertették, ha az előző negyedévhez képest vizsgáljuk, akkor már nem volt kiemelkedő a magyar drágulás, sőt a 3,1 százalékos áremelkedés még lassulást is jelentett a második negyedéves 3,3 százalékról, illetve az év elején tapasztalt 9,4 százalékról. „A mostani adat megerősíti azt, amit mi is érzékeltünk 2025-ben: kifejezetten erősen indult az év a piacon, majd tavasztól az árak sok vevő esetében elérték a tűréshatárt, így kivárás jellemezte a piacot. Erre csak ráerősített az Otthon Start program júliusi bejelentése, ami miatt a nyári hónapokban általános kivárás volt a piacon” – értékelte a számokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

A közlemény szerint a fentiek után gyakorlatilag biztosan kijelenthető, hogy tavaly is a magyar lakásárak nőttek a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, főleg úgy, hogy a negyedik negyedévben az október még kifejezetten erős volt az Otthon Start rohama miatt. Novemberben megjelent Lakáspiaci jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közel 30 százalékos áremelkedést becsült az egész évre országosan, a várhatóan majd tavasszal érkező, ezt bemutató adat akár hasonló drágulást is mutathat. Ugyanakkor a szeptemberi és októberi roham után novembertől érezhetően lassult az érdeklődés a kedvezményes hitelprogram iránt, részben éppen az árak elszállása miatt, egyre többen érhették el tűréshatárukat. Erre utal a jegybank adata is, mely szerint 2025 második negyedévében 18,8 százalék lehetett a túlértékeltség a lakáspiacon, vagyis az árak ennyivel haladhatták meg a fundamentumok által becsült egyensúlyi szintet. Az MNB is arra számított, hogy ez még fokozódik az év második felében az Otthon Start hatására, így

az év végére akár rekordközeli szintre is emelkedhetett a túlértékeltség. 

Az Eurostat hosszabb idősora szerint 2015 óta hazánkban mintegy 275 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis kis híján megnégyszereződtek. Ezt pedig a kontinensen még megközelíteni sem tudta egyetlen ország sem, második helyen a 170 százalékos portugál áremelkedés áll, a harmadikon pedig Izland 165 százalékkal. A kelet-közép-európai régióban Lengyelországban tíz év alatt közel 120 százalékkal, Szlovákiában 109 százalékkal drágultak a lakások, Csehországban majdnem 150 százalékos volt az áremelkedés, Romániában pedig mindössze 66 százalékos növekedést mértek a szakemberek. A legérdekesebb a finn lakáspiac volt az elmúlt tíz évben, hiszen ott kis mértékben csökkentek is az árak 2015-höz képest, de Olaszországban is mindössze 17,1 százalékos, Franciaországban pedig 28,5 százalékos áremelkedést tapasztalhattak. 

A bérleti díjak növekedésében is az élen jár Magyarország az elmúlt éveket tekintve, 2015-höz képest nálunk nagyjából megduplázódtak a lakásbérleti díjak,

a második helyen Litvánia, a harmadikon pedig Izland áll. Ugyanakkor az Otthon Start ebben is hozhat változást, a tavalyi negyedik negyedévben már érezhető volt a bérleti díjak csökkenése, mivel a kedvezményes hitelprogram egyre több embert a saját lakás vásárlása felé terel. 

„Várhatóan 2026-ban is folytatódik majd a lakásárak emelkedése, de a tavalyinál kisebb mértékben” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint idén is az Otthon Start határozhatja meg a piaci körülményeket, különösen az év elején, illetve arra lehet számítani, hogy a kínálat is növekszik, mivel egyre több új projekt lakásai jelennek meg a piacon. Részben ez mérsékelheti az árak emelkedését, részben pedig a lakások már említett túlértékeltsége, ami egyre több vevőjelöltet tántoríthat el a vásárlástól – írták. 

Mutatjuk, hogy mennyit kell most fizetni az albérletért

Decemberben országosan 0,6 százalékkal, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Ezzel véget ért a három hónapon át tartó árcsökkenés, miközben országosan már csak 5,4 százalékkal, Budapesten pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint. Bővebben >>>