Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még mindig nagyon távolinak tűnik a magyar ipari teljesítmény 2021-es szintje, és ez alapjaiban szűkítheti Magyar Péter miniszterelnök gazdaságpolitikai lehetőségeit is.
A május egyértelművé tette:
önerőből Magyarország nem tud gyorsan kikecmeregni a gödörből.
A Pénzügyminisztérium által korábban közölt májusi államháztartási adatok szerint az idei májusi egyhavi bevételek több mint 200 milliárd forinttal maradtak el a 2025 májusi szinttől.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adókból tavaly májusban még 746 milliárd forint folyt be, idén már csak 677 milliárd forint. Látványos a visszaesés az áfa esetében is: a tavalyi 531 milliárd forint helyett 2026 májusában 475 milliárd forint érkezett a költségvetésbe. Az ipar felől sem jött még olyan válasz, amely érdemben javítaná a képet. A gazdálkodó szervezetek befizetése a tavalyi 398 milliárd forint után 2026 májusában 340 milliárd forintnál állt meg.
Az összegek nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy Magyar Péter számításai szerint mintegy 400 ezer magyar gyermek részesülhet a kormánya által meghirdetett iskolatámogatási intézkedésből, amely 40 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A májusi bevételkiesés ennek többszöröse.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai első ránézésre kedvezőbb képet mutatnak az iparról. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nagyobb volt a 2026. áprilisinál, és 5,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A részletek ugyanakkor jóval óvatosabb értelmezést indokolnak: a KSH azt is közölte, hogy a feldolgozóipari alágak döntő többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült. A villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában viszont visszaesés következett be.
A legdrámaibb kép akkor bontakozik ki, ha az ipari teljesítményt a 2021-es átlaghoz mérjük. Ez a mutató 2026 májusában 97,4 százalékon állt, vagyis az ipar még mindig nem érte el a négy évvel korábbi átlagos szintet. A sokéves mélypont 2024 augusztusában volt, 91,7 százalékon. Azóta történt javulás, a visszakapaszkodás üteme viszont továbbra is lassú. Legutóbb 2024 februárjában haladta meg az ipar a 2021-es átlagot, akkor is mindössze 1,1 százalékponttal.
Az ipar termelési és értékesítési volumenindexei havonta, 2021. év havi átlagához viszonyítva
(százalékban)
| 2024 | január | 97,8 |
|---|---|---|
| február | 101,1 | |
| március | 98 | |
| április | 96,7 | |
| május | 95,2 | |
| június | 96,8 | |
| július | 95,2 | |
| augusztus | 96,2 | |
| szeptember | 94,6 | |
| október | 96,5 | |
| november | 97 | |
| december | 93,7 | |
| 2025 | január | 94,4 |
| február | 93,9 | |
| március | 92,9 | |
| április | 94,3 | |
| május | 92,7 | |
| június | 92,1 | |
| július | 93,6 | |
| augusztus | 91,7 | |
| szeptember | 93,2 | |
| október | 93,4 | |
| november | 91,9 | |
| december | 93 | |
| 2026 | január | 93,8 |
| február | 93,2 | |
| március | 96,2 | |
| április | 95,2 | |
| május | 97,4 | |
Ilyen helyzetben valóban sokat jelent, ha az Orbán-kormányok idején Magyarországra telepített ipari egységek végre termelésbe fordulnak. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH gyorstájékoztatója a bővülő ágazatok közül a járműgyártást, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását emelte ki. Utóbbi esetében az alacsony bázis, előbbi esetében a BMW-gyár termőre fordulása jelentette a fő hajtóerőt.
Ezzel szemben a villamos berendezés gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása visszaesett. Molnár Dániel szerint a munkanaphatás mellett a villamos berendezések gyártásánál a magas tavaly májusi bázist is ki kell emelni. A szakértő hozzátette: a Dunai Finomító tűzeset miatti részleges leállása a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás teljesítményét is mérsékelheti a következő hónapokban.
A német gazdaság kilátásai továbbra is vegyesek, ami a magyar ipar szempontjából különösen fontos. Molnár Dániel szerint az ipari szektor kilátásaival kapcsolatban változatlanul jelentős a bizonytalanság.
Az elmúlt hónapok emelkedő rendelésállományi adatai és az újonnan belépő termelőkapacitások egyaránt a növekedés irányába mutatnak. A külső kereslet alakulásával kapcsolatban viszont továbbra is érdemi kockázatok azonosíthatók.
A szakértő szerint az iráni háború kapcsán kedvező fordulat mutatkozik, az energiapiac töredezettsége és a fennálló geopolitikai konfliktusok továbbra is rontják a kilátásokat. A német gazdaság fordulata is várat magára, az erősebb forintárfolyam pedig rontja az ágazat nemzetközi versenyképességét. Várakozásai szerint – a bázishatásokat is figyelembe véve – a következő hónapokban már stabilabb növekedési pályára állhat az ipari termelés, az érdemi bővülés feltétele továbbra is a külső kereslet rendeződése és a bizonytalanság mérséklődése.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az, hogy májusban havi alapon 2,3 százalékkal emelkedett a termelés, egyértelműen pozitív meglepetésnek tekinthető, hiszen még a piacon legoptimistább ING Bank becslését is felülmúlta.
Az elemző szerint az idei évben visszatért a fűrészfogas mintázat, vagyis a jobb hónapokat rendre gyengébbek követik. A korábbi hasonló tendenciához képest üdítő változás, hogy ezúttal mindez emelkedő trendvonal mellett történik, vagyis az ipari kibocsátás képes bővülni. Erre utal az is, hogy az ágazat termelésének volumene már csak 2,6 százalékkal marad el a 2021. évi átlagtól. Ez a 2024 elején látott teljesítménynek felel meg, vagyis lényegében kétéves csúcsról lehet beszélni.
Mivel előzetes adatközlésről van szó, a KSH sok részletet még nem ismertetett. A szűkszavú kommentár alapján egyelőre úgy látszik, hogy
csak egy-két fecske csinál nyarat.
Virovácz Péter szerint ez továbbra is arra utalhat, hogy a Komárom-Esztergom vármegyében található nagy elektronikai gyártó, valamint a Hajdú-Bihar vármegyében beinduló új autóipari kapacitások húzzák felfelé a teljes magyar ipart.
A kormány számára ezért a májusi adatközlés egyszerre hozott jó és rossz hírt. Jó hír, hogy az ipar havi alapon képes volt érdemi bővülésre, és a 2021-es átlaghoz képest is közelebb került a teljes felzárkózáshoz. Rossz hír, hogy a javulás továbbra is szűk bázison nyugszik, miközben a költségvetési bevételek alapján a lakossági fogyasztás és a vállalati befizetések sem mutatnak olyan erőt, amely gyorsan nagyobb gazdaságpolitikai mozgásteret adna a Tisza-kormánynak.
