Tovább nőtt a hazai lakosság pénzügyi vagyona az éves második negyedévében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn frissített statisztikáiból. A július végi állapot szerint a háztartások pénzügyi eszközei a GDP 137,6 százalékának megfelelő összeget értek el, a hitelei pedig a hazai kibocsátás 20,3 százalékára rúgtak. Így a nettó pénzügyi vagyon a GDP 117,3 százalékára tehető. 

Forintban így néznek ki a legfontosabb adatok (zárójelben: hathavi változás)

Kapcsolódó

  • Nettó pénzügyi vagyon: 98 734 milliárd forint (+4111 milliárd forint)
  • Kötelezettség: 17 071 milliárd forint (+487,2 milliárd forint)
  • Pénzügyi eszközök: 115 805 milliárd forint (+4598 milliárd forint)

Rengeteg pénz érdemi kamat nélkül

Készpénzből 7243 milliárd forinttal rendelkeztek a háztartások, ami 102 milliárddal volt több, mint az első negyedév végén. A forintbetétek állománya már megközelítette a 12 200 milliárdot, a devizában elhelyezett betétek azonban három hónap alatt csupán 19 milliárd forinttal nőttek (4516 milliárdra), amiben valószínűleg a forint idei tartós erősödése játszott nagy szerepet (az euróval szemben a magyar deviza 3,5 százalékkal, a dollárhoz képest pedig közel 15 százalékkal erősödött).

A lakosság 2167 milliárd forintnyi bankbetétet tartott külföldi pénzintézetekben, 38 milliárd forintnyival többet, mint 3 hónappal korábban. 

Ha abból indulunk ki, hogy a hét nagy hazai pénzintézet (kivéve, ha új forrásról van szó) a betétekre nem igazán kínál érdemi kamatot, akkor összesen 24 ezermilliárd forint az az összeg, ami folyamatosan veszít reálértékéből az infláció miatt: a 7243 milliárd forint készpénz biztosan ilyen, de a 16 709 milliárd forintnyi betét (devizás és forintos összesen) nagy része is. Ez a teljes nettó lakossági pénzvagyon 24 százaléka.

A háztartások állampapír állománya 13 239 milliárd forint volt július végén, ami minimális mértékben (3,6 milliárddal) volt magasabb mint három hónappal korábban. A Prémium Állampapír hatás viszont látványos portfólióátrendeződést hozott az első félévben, ennek nyomán a lakosság 715 milliárd forinttal tart kevesebb pénzt hazai állampapírokban, mint 2024 végén. 

Közel 1000 milliárd forint friss lakossági pénz az alapokban

Az állampapírpiacról kimenő pénzekből jelentős mennyiséget szívtak fel a hazai befektetési alapok: fél év alatt 1068 milliárddal nőtt az alapokban kezelt lakossági vagyon, amiből 956 milliárd volt a nettó tőkebeáramlás és további 112 milliárd az átértékelődési nyereség. 
Történt két mérföldkő-átlépés is, a nyugdíjpénztári vagyon (önkéntes és magánnygugdíj-pénztárak együtt) átlépte a 3000 milliárd forintot, mint ahogy az életbiztosítási konstrukciókban lévő lakossági pénzvagyon is. A lakossági kézben lévő, hazai és külföldi tőzsdéken jegyzett részvények értéke 3362 milliárd forintot tett ki. 

Kép: Economx

Úszik az adósságban a lakosság, örülhetnek a bankok

A hitelezés továbbra is pörög a lakossági szegmensben, június végén az állomány már meghaladta a 14 500 milliárd forintot, itt különösen a második negyedévben szökött fel a hitelkereslet, csak ebben a 3 hónapban 463 milliárd forinttal emelkedett a bankok felé a háztartások kötelezettsége. A lakáshitel állomány 6139 milliárd forint volt a félév végén, ami 403 milliárddal több mint 2024 végén. Ahol még dinamikus felfutás látható, az a fogyasztási hitelezés, itt 5750 milliárd fölé kúszott a lakosság adóssága. A jó hír az, hogy a hitelállományon belül csak minimális a nem-fizető arány, az OTP magyarországi anyabankjában 3,8 százalék a hitelintézet legutóbbi pénzügyi jelentése szerint.