Az elmúlt években egyre több szülő döntött úgy, hogy kisgyermekét bölcsődébe íratja. 2024-ben már 59,1 ezer gyerek járt valamelyik bölcsődetípusba – ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ma már az érintett korosztály közel 22 százaléka bölcsődés, szemben a tavalyi 20, illetve a 2022-es 18 százalékos aránnyal, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nevelési és oktatási helyzetkép című kiadványának adataiból. 

Jó hír, hogy a férőhelyek száma is bővült: míg 2023-ban 60,3 ezer hely állt rendelkezésre, addig idén már 64,7 ezer. Ez 7,3 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Bár továbbra is előfordul túlzsúfoltság, a statisztikák szerint már csak három járásban haladta meg a gyereklétszám a rendelkezésre álló férőhelyekét – 2017-ben ez még 25 járásban volt probléma.

Közel kétmillió fiatal tanul valamilyen iskolában

A 2024/2025-ös tanévben összesen 1 millió 919 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelésben, szakképzésben és felsőoktatásban. A legtöbben, közel 711 ezren, általános iskolába járnak. Óvodába 325 ezer gyermek jár, míg a középfokú oktatásban 429 ezer diák tanul. A felsőoktatásban 221 ezren folytatnak tanulmányokat.

Kapcsolódó

A fejlesztő nevelés-oktatásban 2,6 ezer súlyos, halmozottan fogyatékos gyermek vesz részt.

Bár a teljes létszám magas, az elmúlt években enyhe csökkenés figyelhető meg: az óvodások és a nappali oktatásban tanulók együttes száma 2015 óta 2,4 százalékkal mérséklődött. Ez a demográfiai trendekkel összhangban van.

Szinte minden kisgyerek jár óvodába – de az EU még többet vár

A 3–5 éves korosztály 93 százaléka jár óvodába, ami kedvező arány. Ugyanakkor az Európai Unió oktatási stratégiája szerint 2030-ra el kellene érni a 96 százalékos részvételi arányt. Magyarország még kissé elmarad ettől, és az uniós átlagtól is.

Egyre több az SNI-s tanuló

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma tovább nőtt, számuk már meghaladja a 65 ezret. Az SNI-s tanulók döntő többsége – körülbelül 48 ezer gyerek – integrált oktatásban tanul. Leggyakoribb probléma a tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, ez az érintettek 69 százalékát érinti. Tíz százalékuk autizmus spektrum zavarral él, 8,5 százalékuk pedig enyhén értelmi fogyatékos.

Jelentős különbség van a fiúk és lányok között: míg a lányok 6,3, a fiúk 12 százaléka SNI-s. Területi eltérés is szembetűnő: Békés vármegyében a legmagasabb az arány (14 százalék), Borsodban viszont a legalacsonyabb (5,6 százalék).

Kép: Economx

Általános iskolai szinten az SNI-sek aránya 9,2 százalék. Az alsó tagozatban 5,6, a felsőben 7,9 százalékuk tanul integráltan. A külön tanterv szerint oktatott tanulók aránya első évfolyamon a legmagasabb (3,1%).

Az SNI-tanulók fejlesztését több mint 6 ezer szakember – gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus és utazó tanár – segíti.

Idősödő pedagógustársadalom

Az általános iskolákban 73 ezer főállású pedagógus dolgozik – 900-zal több, mint tavaly. Egy pedagógusra átlagosan 9,7 tanuló jut. Figyelemfelkeltő adatsor, hogy a pedagógusok fele már elmúlt 50 éves, és mindössze 7,2 százalékuk 30 év alatti.

Az országban 2292 feladatellátási helyen, közel négyszáz településen van középiskola. 2025-ben 75 ezer nyolcadikos felvételizett középiskolába. A legnagyobb arányban – 45 százalékuk – technikumot vagy szakgimnáziumot jelöltek meg első helyen. Gimnáziumba a jelentkezők 39 százaléka készül, szakképzőbe 14 százalék, szakiskolába vagy készségfejlesztő iskolába pedig közel 2 százalék.

A középiskolás diákok 45 százaléka gimnáziumba jár, míg 54 százalékuk szakképző intézményben tanul. Budapesten a gimnázium a legnépszerűbb (63 százalék), míg más vármegyékben a szakképzés dominál (például Békésben, Nógrádban, Somogyban).

A gimnazisták harmada egyházi fenntartású iskolában tanul. Az állami intézményekbe járók aránya háromezerrel csökkent. Az alapítványok és egyéb szervezetek fenntartásában lévő gimnáziumokba járók száma viszont további ezer fővel nőtt, arányuk eléri a 12 százalékot. A gimnazisták harmada egyházi fenntartású gimnáziumokban tanul, ez az arány közel azonos az előző évivel.

Még mindig sokan hagyják el idő előtt az iskolát

A korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon jelenleg 10,3 százalék. Az EU célja, hogy 2030-ra ez az arány 9 százalék alá csökkenjen. Ez kulcsfontosságú lenne a leszakadó rétegek integrációja szempontjából.