Felkerültek az Oktatási Hivatal (OH) honlapjára a 2025-ös országos kompetenciamérés szövegértési eredményei. A magyar diákok teljesítménye összességében javult tavalyhoz képest. Ugyanakkor a nemek közötti különbségek továbbra is fennállnak: a lányok minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk. Ráadásul Budapestet több évfolyamon is lekörözte számos vármegye – írja az Eduline.hu.

Az Oktatási Hivatal szerint szövegértésből a 7. és 9. évfolyamon jelentős javulás figyelhető meg tavalyhoz képest, míg a 4. és 5. évfolyamosok teljesítménye a tesztdizájn változása miatt, az előzetes várakozásoknak megfelelően csökkent.

A 2025-ös adatok alapján a tanulók szövegértési teljesítménye több évfolyamon javult:

  • a 4. és az 5. évfolyamon kisebb visszaesés történt az előző évi átlageredményekhez képest, azonban ezt követően minden évfolyamon javítottak a diákok;
  • a 6. évfolyamon a 2024-es 1440 pontos átlageredmény helyett idén 1469 pontot értek el;
  • a 8-9. évfolyamon már látványos előrelépés történt: a 8. évfolyam átlaga 1500-ról 1520-ra, a 9. évfolyamé pedig 1628-ról 1669-re nőtt;
  • a 10. évfolyam is jól teljesített: ahol 1566-ról 1589-re javítottak a diákok;
  • a 11. évfolyam tanulói 1704 pontos átlaggal egyedüliként teljesítettek az évfolyamok között 1700 pont felett, egy évvel korábban 1672 pontot értek el átlagosan;

A javuló eredmények mellett ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a lap információi szerint egyes középiskolákban a diákok egy része a ChatGPT segítségével tölthette ki a kompetenciamérést. 

A lányok továbbra is minden évfolyamon jobban teljesítettek szövegértésből, mint a fiúk – ez a több éve megfigyelhető tendencia 2025-ben is folytatódott. Az idei mérés egyik legérdekesebb fejleménye az is, hogy Budapest több évfolyamon is elveszítette vezető pozícióját. Az alsóbb évfolyamokon (4–8. osztály) még a főváros diákjai vezették az átlagokat, de 8. osztálytól felfelé már több vármegye is lényegesen jobban teljesített. A 8. évfolyamon Csongrád-Csanád vármegye diákjai szerepeltek a legjobban (1577 pont), megelőzve a budapestieket (1570). 

A 11. évfolyamon is taroltak a vidéki diákok: Zala vármegye 1768 pontos átlaga a legjobb az országban, de több más térség – például Győr-Moson-Sopron (1747), Komárom-Esztergom (1740), Fejér (1731), Veszprém (1730), Bács-Kiskun (1726), Nógrád (1726), Vas (1713)– szintén felülmúlta a fővárosi eredményt (1704).

A leggyengébb teljesítményeket minden évfolyamon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében mérték, ahol az átlagpontszámok rendre elmaradnak az országos átlagtól.