A koffein egyik élettani hatása, hogy a fáradtság érzetet blokkolva, éberséget ad. A kávéval nem ok nélkül azonosítják, hiszen köztudomású, hogy ez a legfőbb hatóanyaga. 

A kávéban azonban a koffein mellett számos más komponenst is találunk, így többek között: répacukrot, niacint, karbonsavakat, aminosavakat, fehérjét, illékony anyagokat.

Az 1,3,7-trimetilxantin, C8H10N4O2 más néven koffein, a kávén kívül, számos más növényben és élelmiszerben is megtalálható. Például teában, kakaóban, csokoládéban, kólában, rágógumiban, energiaitalban.

Példaként egy csésze presszó kávéban nagyjából annyi koffein van (80mg), amennyi 1 doboz (250ml) energiaitalban.

Számos tudományos kutatás számolt be a kávézás egészségügyi hatásáról, de ezek többsége valójában a koffeinről szóltak. Ezt a hatást pedig egyformán fejti ki, legyen is bármiben – írja a Magyar Energiaital Szövetség, amely közleményében „értelemszerűen” az energiaitalok jótékony hatását igyekszik kidomborítani. 

Azt írják: 

a koffein fogyasztás csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, a Parkinson-kór, a vastagbéldaganat és a csontritkulás kialakulásának veszélyét.

A legfrissebb kisemlősökön végzett vizsgálatok alapján pedig a kutatók arra következtetésre jutottak, hogy a rendszeres koffeinbevitel javítja az információkódolás folyamatát, pozitívan befolyásolhatja a kognitív hanyatlást, ezért hatásos lehet az Alzheimer-kór ellen is – zárul a közlemény.