A témában az egyik legfigyelemreméltóbb kutatás a NOVA élelmiszer-osztályozási rendszerre épül, és számos európai tanulmány támasztja alá az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségkárosító hatásait.

A NOVA RENDSZER AZ ÉLELMISZEREKET NEM A TÁPANYAGTARTALMUK, HANEM A FELDOLGOZOTTSÁGI SZINTJÜK ALAPJÁN CSOPORTOSÍTJA.

Kép: Economx

A feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek csoportja (NOVA 1)

Jellemző ezekre, hogy közvetlenül a természetből származó élelmiszerek, amelyek semmilyen vagy csak minimális feldolgozáson mentek keresztül, így nem változott meg lényegesen az eredeti tápanyag-összetételük. Ebben az esetben a feldolgozás célja az eltarthatóság növelése vagy a fogyasztás megkönnyítése.

  • Növényi példák: friss gyümölcsök és zöldségek, száraz hüvelyesek, teljes gabonafélék, diófélék, magvak, friss gombák.
  • Állati példák: friss vagy fagyasztott hús, hal, tojás, pasztőrözött tej.
  • Egyéb példák: adalékmentes víz, tea, kávé.

A feldolgozott kulináris összetevők csoportja (NOVA 2)

Jellemzően ezek olyan, feldolgozatlan élelmiszerekből származó összetevők, amelyeket háztartási konyhai alapanyagként használnak az ételek ízesítésére vagy elkészítésére. Cél az ételek ízének, textúrájának javítása, illetve a tartósítás.

  • Példák: növényi olajok, vaj, cukor, só, méz, ecet, fűszerek.

A feldolgozott élelmiszerek csoportja (NOVA 3)

Az ilyen táplálékok jellemzően az első csoportba tartozó élelmiszerek és a második csoportba tartozó kulináris összetevők kombinálásával készülnek. A feldolgozás során tartósítási módszereket, például sózást, füstölést, erjesztést, befőzést alkalmaznak, és gyakran adnak hozzájuk további sót, cukrot vagy olajat. Cél az eltarthatóság növelése és az íz fokozása.

  • Példák: konzervált zöldségek, konzervek, tartós kenyerek, sajtok, pácolt húsok, cukros befőttek, sózott mogyoró.

Az ultra-feldolgozott élelmiszerek csoportja (NOVA 4)

Ez a leginkább kritizált kategória. Olyan termékek ezek, amelyeket nagyrészt iparilag előállított összetevőkből készítenek, és gyakran tartalmaznak adalékanyagokat (ízfokozókat, emulgeáló szereket, színezékeket, édesítő szereket), amelyek 

A HÁZTARTÁSOKBAN NEM FORDULNAK ELŐ A KONYHÁKBAN. 

A gyártók célja ezekkel az, hogy a termék rendkívül ízletes, tartós, könnyen fogyasztható és olcsó legyen, gyakran az emberi egészség rovására. Az ilyen élelmiszerek gyakran vonzó csomagolást és marketinget kapnak.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek egészségügyi következményei

Készült a témában egy átfogó kutatás, amely az „Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és többszörös egészségügyi következményeik” (Consumption of ultra-processed foods and health outcomes: an umbrella review) címet viseli. Ez egy több korábbi tanulmányt összefoglaló, rendszerező áttekintés, ami alapos képet ad a feldolgozott élelmiszerek arányának növekedéséről Európában.

Kiderül belőle, hogy az elmúlt évtizedekben, jellemzően az 1980-as évektől kezdődően drámaian megnőtt az európai fogyasztók étrendjében az ultrafeldolgozott (UPF) élelmiszerek aránya, és ez a trend különösen markáns a nyugati és északi országokban, de a kelet-európai régiókban is gyorsan terjed.

A kutatások kimutatják, hogy egyes európai országokban, például az Egyesült Királyságban vagy Spanyolországban 

AZ ÁTLAGOS ENERGIABEVITEL AKÁR 50-70 SZÁZALÉKA IS SZÁRMAZHAT UPF-EKBŐL, AMI DURVA NÖVEKEDÉS A KORÁBBI ÉVTIZEDEKHEZ KÉPEST.

Kitiltják az iskolákból ezeket az élelmiszereket

Megreformálja a madridi kormány az iskolai étkeztetést, száműzik az energiaitalokat, korlátozzák az olajban sült ételek mennyiségét.
Erről ITT olvashat részleteket »


Az áttekintő tanulmány több tucat korábbi kutatás eredményeit összegzi, és erős összefüggést mutat ki az UPF-ek magasabb fogyasztása és számos krónikus betegség megnövekedett kockázata között. 

A legfőbb káros következmények:

  • Elhízás és metabolikus szindróma. Az UPF-ek magas cukor-, zsír- és sótartalmúak, alacsony rosttartalommal, ami hozzájárul az elhízáshoz és az inzulinrezisztenciához.
  • Szív- és érrendszeri betegségek.
  • Kettes típusú cukorbetegség.
  • Rákos megbetegedések. Összefüggés van a jelentős UPF fogyasztás és bizonyos daganatos betegségek, például a vastagbélrák kockázata között.
  • Depresszió és mentális egészség. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása negatívan befolyásolhatja a mentális egészséget is.
  • Bélkárosítás. Az adalékanyagok és az alacsony rosttartalom károsíthatja a bélflórát, ami hosszú távon gyulladásos állapotokhoz és más betegségekhez vezethet.

Az ember tragédiája: a modern táplálkozás

HA MADÁCH IMRE NAPJAINKBAN ÍRNÁ AZ EMBER TRAGÉDIÁJÁT, AKKOR MINDEN BIZONNYAL SZENTELNE EGY SZÍNT AZ ULTRAFELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREKNEK

– ezt Szász Máté biológus mondta nemrégiben a Jazzy Rádió Business Class című műsorában, kifejtve, hogy azért van hatalmas piaca ezeknek a táplálékoknak, mert kényelmesen hozzáférhetők.

Az a probléma, hogy egyre többet tudunk ezeknek a káros hatásairól, de kényes erről publikálni, mert rendkívül súlyos eredmények jönnek ki

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a CAS nevű nemzetközi szervezet hivatott arra, hogy regisztrálja a világban fellelhető összes vegyületet, és az adataikból kiderül, hogy 

MÍG AZ 1960-AS ÉVEKBEN „MINDÖSSZE” 200 EZER VEGYSZERT ISMERTÜNK, EZ A SZÁM NAPJAINKRA FELSZÖKÖTT 200 MILLIÓ FÖLÉ 

– mondta a biológus, kiegészítve a hallottakat azzal, hogy

AZ ELMÚLT ÉVBEN NAPONTA 7 ÚJ VEGYSZERT REGISZTRÁLTAK A TUDÓSOK.

Igaz ugyan, hogy ez nem mind élelmiszeripari vegyszer, de ne legyenek illúzióink, mert ami a környezetünkbe bekerül, az bekerül a szervezetünkbe is, ráadásul a bevitt káros tápanyagok olyan genetikai változásokat idéznek elő az emberi DNS-fonálban, amik generációkon át öröklődnek  – figyelmeztet Szász Máté.

Kapcsolódó