Felfokozott fordulatszámon pörög a nyugdíjakról szóló politikai diskurzus az utóbbi napokban, ezzel a 2026-os választási kampányígéretek mostanra látványosan begyűrűztek az idősebbek célcsoportjába is. A Tisza Párt minimálnyugdíj-emelő javaslatcsomagja után ugyanis a Fidesz, illetve a kormány is előállt a 14. havi nyugdíj ötletével, amikor azt Lázár János építési és közlekedési miniszter bejelentette néhány nappal ezelőtt.

Eközben már felröppent a 400 ezer forintos egységes nyugellátás elgondolása is a nyilvánosságban.

Küzd a Karmelita a nyugdíjasok kegyeiért: „Pokoli sokba kerülne” a 14. havi nyugdíj, ha így vezetnék be

Az Orbán-kormány legfrissebb, időseket célzó ígéretére reagálva Farkas András az Economxnak úgy érvelt, bár „nem ördögtől való a 14. havi nyugdíj ötlete”, de már „a 13. havinak sincs semmilyen járulékfedezete, tehát azt egyértelműen a költségvetés egyéb forrásaiból kell minden évben összekaparni”. A nyugdíjszakértő úgy számolt, a Tisza javaslata is hasonló mértékben érintené a büdzsét. Ellenben felvázolt egy másik plusz nyugdíjjuttatási modellt. Továbbiak >>>

Cikkünkben arra keressük a választ...

  • Hogyan értékelhető eddig a 14. havi nyugdíj ötlete, amivel a kormány hozakodott elő az elmúlt napokban? Reális-e a javaslat ebben a formában költségvetési szempontból?
  • Lázár János az általa belengetett ígéretről úgy vélekedett, hogy ez a kisnyugdíjasok helyzetének javítására szolgáló „legigazságosabb” megoldás. Igazságos-e egy ugyanolyan arányú, de eltérő mértékű plusz havi nyugdíjellátás, ha a megélhetést is mérlegre tesszük?
  • Farkas András nyugdíjszakértő lapunknak arról beszélt, jobb lehet a szegény nyugdíjasok szempontjából az a lengyel modell, miszerint egy egységes, 250-300 ezres plusz havi juttatást kapna minden érintett – s nem úgy, mint a 13. havi esetében. A Nyugdíjas Parlament vezetője is egyetért ezzel, vagy mást javasolna?

„Minden fillér jó helyre megy, amit a nyugdíjasoknak folyósítanak”

– rögzítette elöljáróban meggyőződését a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület (NYPOE) elnöke, Karácsony Mihály az Economx megkeresésére. Hozzáfűzte, számításaik szerint az átlagos, 38 évnyi szolgálati idővel és átlagos keresettel rendelkező személy az élete során több nyugdíj célú közterhet fizet be a költségvetésbe, mint amennyit onnan nyugdíjellátásként számára átlagosan 14 éven át folyósítanak.

A 13. havi nyugdíj kifizetése
A 13. havi nyugdíj kifizetése
Kép: MTI, Kocsis Zoltán

Csak politikai akarat függvénye?

Örülünk annak, hogy több európai ország gyakorlatának megfelelően Magyarországon is felvetődött a tizennegyedik havi nyugdíj, vagy az ezzel azonos hatással bíró SZÉP-kártya mint juttatás bevezetése az idős honfitársaink részére

– fogalmazta meg első körben a belengetett 14. havi juttatás témájában a nyugdíjszakértő. Érvelése szerint a költségvetés szempontjából „csupán” szándék kérdése, hogy biztosítja-e ennek a „tizenegyedik” névvel illetett juttatásnak a fedezetét a kormányzat.

„A szükséges forrás nagyjából annyi, mint amennyiért az állam 2025 októberében megvásárolta a Bosnyák téren átadott irodaház-komplexumot. Ismeretem szerint ez nagyságrendileg ötszázmilliárd forint” – jegyezte meg Karácsony Mihály, majd viszonyítási alapként érzékeltette: a 2025. évi költségvetésben „Tizenharmadik havi nyugdíj” megnevezéssel 487,08 milliárd forint, míg a 2026. évi költségvetésben 531,69 milliárd forint van jóváhagyva.

Milyen modellekhez lehetne nyúlni?

Másfelől a Nyugdíjas Parlament vezetője emlékeztetett, Európában többféle módon rendezik a 13. illetve a 14. havi nyugdíjjuttatást. Felvázolta: 

  • az egyik verzió abból áll, hogy a költségvetésben jóváhagyott nyugdíjösszeget 13 vagy 14 részre osztják, és a jogosultak két hónapban (pl. júniusban és decemberben) egy-egy havi plusz összeget kapnak – ez működik például Ausztriában és Spanyolországban;
  • a másik módszer szerint a költségvetésben jóváhagyott nyugdíjösszeget évente egyszer vagy kétszer plusz összeggel kiegészítik, és azt utalják a jogosultaknak. Az elosztás gyakorlata országonként eltérően alakult. Voltak, ahol az érintett személy nyugdíjával azonos összegben, máshol az átlagnyugdíj mértékével (ez 2025-ben 250 ezer forint) azonos összegben, de arra is van példa, hogy differenciáltan biztosítják a plusz juttatást. Vagy a jövedelmek között, vagy az életkor alapján tesznek különbséget, de létezik bizonyos speciális csoport előnybe helyezése is – például Lengyelország, Szlovákia, Olaszország, valamint Portugália ezt a modellt követi.
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének (NYPOE) elnöke az Országos Nyugdíjas Parlament V. ülésén a parlamentben
Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének (NYPOE) elnöke az Országos Nyugdíjas Parlament V. ülésén a parlamentben
Kép: MTVA Sajtóadatbank/MTI, Soós Lajos

Mekkora a forrásigénye a kormány és az ellenzék nyugdíjjavaslatának?

Rátérve a hazai kisnyugdíjasok szempontjára, Karácsony Mihály leszögezte,

Kapcsolódó

szerinte az Alaptörvényben elfogadott időskori ellátásra vonatkozó szolidaritási elvnek és az Alkotmánybíróság nyugdíjrendszerre vonatkozó határozatában is szereplő „kiegyenlítő funkciónak” az felelne meg leginkább, ha az alacsony nyugellátásban részesülők számára jelentősebb, míg a magasabb nyugellátásban részesülőknek szerényebb mértékű többletforrást biztosítana a költségvetés. 

Ide kapcsolódóan az NYPOE vezetője jelezte, „kompromisszumos megoldásként támogatnánk az egységes – az átlag nyugdíjjal azonos mértékű – plusz összeg juttatását a jogosultaknak”. Arra is kitért, hogy ennél a költségvetést terhelő összeg 2027-ben hozzávetőleg 570 milliárd forint. Ebben az esetben szerinte nem biztosított a hazai elköltés, a célirányos felhasználás, illetve ezekből következően kevesebb áfa folyna vissza a büdzsébe.

Véleményünk szerint a Tisza Párt javaslata közelebb áll a mi igazságérzetünkhöz, és ez kevésbé terhelné meg a költségvetést, 2027-ben körülbelül 369 milliárd forint plusz forrásra lenne szükség

– húzta alá preferenciáját a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, felelevenítve, hogy a megismert javaslat szerint a 250 ezer forint alatti nyugellátásban részesülők 200 ezer forint értékű, a 250 és 500 ezer forint közöttiek 100 ezer forint értékű SZÉP-kártyát kapnának, a félmillió forint feletti nyugdíjban részesülők pedig nem kapnának. Előnyként említette azt is, hogy ezt a plusz juttatást csak idehaza lehetne célirányosan felhasználni és a vásárláskori áfa visszafolyna a költségvetésbe. 

Karácsony Mihály azt is világossá tette, hogy a meglátásai csak az öregségi nyugdíjasok összességére terjed ki, amely a KSH adatai szerint 1,998 millió fő, és nem számol az egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülő további körülbelül 400 ezer fővel, akik 25 különböző jogcímen részesülhetnek a juttatásból.

Ismert, a szépkorúakat érintően egy másik problémakörről is megkérdeztük nemrég Karácsony Mihályt, aki a demográfiai elöregedést és az idősek eltartottsági arányát más megvilágításba helyezte, mint az Eurostat. Azt vallja, a nyugdíjasok nem terhei, hanem erőforrásai a társadalom működésének, akár gazdasági szempontból is, ugyanakkor szerinte van tere a nyugdíjrendszerben reformnak, sőt, hosszabb távra kitekintve több paradigmatikus változás igényét vázolta fel lapunknak. 

Paradigmaváltás kell nyugdíjügyben? Megugrott a kiszolgáltatottság szintje

Az utóbbi húsz évben alaposan megnőtt az időskori függőségi ráta: akkoriban még majd' 4 munkaképes korú felnőtt jutott minden 65 éves vagy idősebb személyre, míg ma már minden idősre kevesebb mint 3 aktív korú felnőtt jut. Ez az EU-s arány pedig tovább emelkedhet. A társadalom elöregedése Magyarország nyugdíjrendszerét is érinti. Grafikonokkal és nyugdíjszakértővel vázoljuk fel, mit jelent mindez, és milyenek a kilátások a jelen helyzet tükrében. Részletek >>>