A szegénységi rés definíció szerint a szegények medián jövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb százalékában kifejezve. Azt méri, hogy a különböző csoportokba tartozó szegények medián jövedelme milyen távol van az országos szegénységi küszöbtől - magyarázta Kanász-Nagy Máté független országgyűlési képviselő Pintér Sándor belügyminiszternek. 

A politikus arról írt, hogy szerinte ha az adatokat nézzük az Eurostat adatbázisában, azzal találkozunk, hogy Magyarország az elmúlt években is sajnos a legrosszabbul teljesítő országok között volt ezen mutató tekintetében.

A magyarországi 25-30 százalékos szegénységi rés a legrosszabb dobogós helyeket jelentette eddig. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az 5.1.1.8. számú táblában mutatja meg a részletes szegénységi rés adatokat, ahol az életkor szerinti bontásban azt látjuk a legutolsó, 2024-es adatoknál is, hogy a gyermekek és a nyugdíjas korú férfiak esetében mért szegénységi rés kiugróan magas, 30 százalék fölötti még mindig - tette hozzá Kanász-Nagy Máté.

Relatív szegénységi rés kor és nem szerint (százalékban, forrás: KSH); zárójelben a 2023-as adatok: 

  1. Összesen: 24,5, (26,6),
    Férfi: 28,5, (29,6)
    Nő: 22,2, (25,2).
  2. 0–17 év: 31,3, (35).
  3. 18–64 év: 29,9, (37,1),
    Férfi: 32,3, (38,7),
    Nő: 29,7, (34,3).
  4. 65+: 13, (14,8),
    Férfi: 16,2, (11,4),
    Nő: 12,6, (16,7).

A politikus felvetésére azonban nem Pintér Sándor, hanem az államtitkára, Rétvári Bence válaszolt. Hangsúlyozta, a relatív szegénységi rés a médiánjövedelemhez viszonyított elmaradást méri, akiknek az egy főre jutó nettó jövedelme kevesebb, mint a médián jövedelem 60 százaléka, az a személy tekinthető a szegénységi küszöb alatt élőnek.

Ebből arra következtetett, hogy

ha a médián jövedelem gyorsan emelkedik, a mutató akkor is romolhat, ha a legszegényebbek jövedelme is nő, de lassabb ütemben. Ezért a relatív szegénységi rés önmagában nem alkalmas annak megítélésére, hogy ténylegesen romlott-e a mutatónak kitett személyek élethelyzete.

Rétvári Bence szerint kormányzat a szegénység kezelése során átfogó megközelítést alkalmaz, amely egyszerre célozza a munkaalapú megélhetés támogatását és ajövedelmi helyzetjavítását.

Fontosnak tartotta megemlíteni azt, hogy "2026. január 1. napjától a családi adókedvezmény 2025. évhez képest duplázott összegben vehető igénybe. Ezen túlmenően 2026. január 1. napjától újabb SZJA-mentességi rendelkezések léptek életbe: a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentességben részesülnek, ezzel is tovább bővítve a családi adótámogatások körét. A minimálbér 2026-ban 11 százalékkal emelkedett, havi bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum 7 százalékkal, havi bruttó 373 200 forintra nőtt, ami önmagában is növeli a legkisebb keresetű munkavállalók jövedelmét, és így közvetetten hat a relatív jövedelmi viszonyokra is" - fogalmazott.  

Kapcsolódó