Lázár János a minap kaposvári fórumán bejelentette, „kőkeményen dolgoznak” a 14. havi nyugdíj bevezetésén, mivel indoklása szerint a 13. havi nyugdíj visszaállítása fontos lépés volt, de az infláció miatt további támogatás szükséges. Az építési és közlekedési miniszter úgy látja, ez a kisnyugdíjasok helyzetének javítására szolgáló „legigazságosabb” megoldás. Ám azt a tárcavezető is elismerte, hogy nyugdíjellátás terén éles különbségek látszanak: a 2 millió 400 ezer nyugdíjas közül 500 ezernek a nyugdíja 240 ezer forint alatt van; míg 250 ezer nyugdíjas csak 140 ezer forint alatti összeget kap, vagy jóval csekélyebb összeget.

Egyelőre sok részletet homály fed, így például az időzítés, a bevezetés módja és az intézkedés költségvetési fedezete sem ismert. Azt azonban már most tudni, hogy egy plusz havi nyugdíj az államkasszára nézve csaknem 600 milliárd forintos extra kiadással járna.

Cikkünkben arra keressük a választ, hogy...

  • A Lázár által belengetett 14. havi nyugdíj ígérete mennyiben megvalósítható, ha az erősen deficites költségvetést vesszük alapul? 
  • Mennyibe kerülhet évente ez a hangzatos ígéretnek tűnő intézkedés éves szinten a magyar államháztartás számára? 
  • Tényleg igazságos egy ugyanolyan arányú, de valójában eltérő mértékű plusz havi nyugdíjjuttatás megélhetési szempontból? 

Farkas András az Economx megkeresésére a 14. havi nyugdíj ötlete kapcsán elöljáróban elmondta, „azt lehet várni, hogy nagyon sok nyugdíjast meggyőznek arról, hogy ez egy nagyon erős plusz juttatás a számukra”. A NyugdíjGuru szakértője úgy látja, „politikai szempontból biztos, hogy egy nagyon erős javaslat, nem véletlen jöttek elő pont most ezzel a kormánypárt részéről”, hiszen az ellenzéki Tisza Párt épp múlt héten jelentette be, hogy nagyjából a Fidesz ötletéhez hasonló nagyságrendben adnak plusz juttatásokat a nyugdíjasoknak, ha kormányra kerülnek. Csak ők nem 14. havi nyugdíjnak nevezték, hanem a nyugdíjasok részére adandó SZÉP-kártya és a minimálnyugdíj összegének 120 ezer forintra történő emelését jelentették be – emlékeztetett. 

Magyar Péter 120 ezres minimálnyugdíjat és SZÉP-kártyát ígér a nyugdíjasoknak

A Tisza Párt elnöke keddi sajtótájékoztatóján átfogó nyugdíjprogramot ígért. A Fidesz-frakció szerint ez csak figyelemelterelés. Továbbiak >>>

„Most nagyságrendileg pont ennyibe kerül egy 14. havi nyugdíj, gondolom, hirtelen elkezdtek ezzel komolyan foglalkozni. Nem ördögtől való a gondolat, és hangsúlyozom, hogy a nyugdíjasok biztosan nagyon örülnének neki” – jelezte a nyugdíjszakértő, aki szerint úgy lehet ezt meglépni egy erősen deficites költségvetés mellett, hogy az Orbán-kormány eldönti, minek ad prioritást. Ha ennek ad, akkor bekerül a nyugdíjtörvénybe, és lesz 14. havi nyugdíj.

Ha mereven, és különösebb gondolkodás nélkül vezetnénk be a 14. havi nyugdíjat, tehát az lenne, mint a 13. havi, csak megkétszereznénk, akkor az pokoli sokba kerülne pluszban 

– húzta alá Farkas András, aki úgy érvelt, a 13. havi nyugdíj a mostani költségvetésben is 585 milliárd forinttal szerepel, beleértve az öregségi nyugdíjat és más ellátásokat is. Ha ezt meg akarjuk duplázni, az még egyszer ennyi, azaz 1170 milliárd forint, „ez azért elég sok pénz ránézésre”. Indoklása szerint már „a 13. havinak sincs semmilyen járulékfedezete, tehát azt egyértelműen a költségvetés egyéb forrásaiból kell minden évben összekaparni”. 

Vagyis kétszer annyi kellene, mint eddig, amit nem tart lehetetlennek, de „megfeszíti a költségvetést és növelni fogja a költségvetési hiányt, de nyilván a választások előtt semmi sem drága”.

Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója
Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója
Kép: Facebook

A szakértő ugyanakkor emlékeztetett, „ha megvan a tényleges kormányzati döntés, az csak egy tízperces jogalkotási folyamat, és akár jövő februárban fizethető a dupla plusz nyugdíj is”. Egyúttal arra intett, jobb lenne ezt komolyan átgondolni, ugyanis a legutóbbi példa, amit a lengyelek megcsináltak, hogy bevezették a 14. havi nyugdíjat, de az egységes juttatás lett minden nyugdíjasnak. Rámutatott, az ottani minimálnyugdíj nagyjából annyi, mint nálunk az átlagnyugdíj, tehát a kisnyugdíjasoknak 

ez itthon olyan lenne, mintha minden érintett egységesen 250-300 ezer forintot kapna egyszeri juttatásként. Ezzel óriásit segítünk a szegény nyugdíjasokon, hiszen akinek 80-100 ezer forint a nyugdíja, az majdnem a háromszorosát is megkaphatná 14. havi juttatás formájában 

– emelte ki a nyugdíjszakértő, hozzáfűzve, akinek magasabb a nyugdíja, az úgyis kapna 250-300 ezer forintot, de nem a saját nyugdíjával egyező mértékű, ennél sokkal nagyobb összeget adott esetben. Úgy kalkulált, így „sokkal karbantarthatóbb lenne a kiadási oldal” hosszabb távon.

Folyamatosan nyílik az olló

Lázár János azon kijelentésére, miszerint igazságos egy ugyanolyan arányú, de valójában eltérő mértékű plusz havi nyugdíjellátás, Farkas András úgy reagált, megélhetési szempontból „azzal segítenek a legtöbbet a kisnyugdíjasoknak, ha nem a saját kisnyugdíjukkal egyező mértékű ez a plusz juttatás. Ezt úgy lehet megcsinálni, mint a lengyelek, mindenki kap egy átlagnyugdíjat pluszban”. Felidézte, „a Tisza javaslatában ugyanezt szolgálta az, hogy emeljék 120 ezer forintra a minimális nyugdíjat, mert ott is pont a kicsiket emelnék fel legalább erre a szintre”. Szerinte „a 14. havi nyugdíj így még nagyobbat emelhet a kicsik helyzetén is, de szerinte arra kell vigyázni, hogy a nagyobb nyugdíjasok se sértődjenek meg.

Azt nem lehet mondani, hogy akinek 250 ezer forintnál több a nyugdíja, az nem kap semmit, mert akkor föllázad a nyugdíjas társadalom legnagyobb lobbierőt képviselő egyharmada”

– figyelmeztetett.

Farkas szerint az a kérdés, mennyi többletpénzt szánt erre a kormányzat; valamint arról is gondoskodni kell, hogy a 14. havi nyugdíj be is épüljön a nyugdíjrendszerbe, ne az legyen, hogy 2027-től megszűnik. 

„Igazán az segítene a nyugdíjasoknak, ha ezek mellett azon is elgondolkodnánk, hogy a nyugdíjemelés rendszerét hogyan változtassák meg, mert ez jelen pillanatban egyenes út a nyugdíjasok relatív elszegényedéséhez, mert a nyugdíjakat most csak az inflációval emeljük, és minden olyan évben, amikor gyorsabban nő a bér, mint az infláció, tovább nyílik az olló a nyugdíjasok és az aktív keresők között” – szögezte le végül Farkas András.

Nemcsak a nyugdíjasokat tépázza az infláció, de ők érzik a bőrükön leginkább?

Mérlegre tesszük, hányadán is áll az infláció a mindennapi élet bizonyos termékkörei szerint, és hogyan alakult a nyugdíjas kosár drágulása. Részletek >>>

Kapcsolódó