Az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a nyugdíjreformot az EU következő 2 billió eurós költségvetéséből származó pénzkifizetésekhez köti, miközben megpróbálja megvédeni a tagországok pénzügyeit a közelgő demográfiai válságtól – írja a Politico.

Ez átszámítva jelenleg mintegy 780 ezermilliárd forintnyi pénztömeget jelent.

Három magas rangú uniós tisztviselő a lapnak elmondta, az unió végrehajtó hatalmának gazdasági és pénzügyi törvényhozó ágai az egyes országoknak szóló nyugdíj-megtakarítási intézkedések ajánlásával vizsgálják a tagországok gyenge állami nyugdíjrendszereinek támogatását.

Ha figyelmen kívül hagyják az országspecifikus ajánlásokat (CSR-ek), melyek a blokkon belüli országok gazdaságpolitikáinak összehangolására szolgálnak, akkor előfordulhat, hogy nem kapják meg a teljes részesedésüket az EU 2028-tól kezdődő hétéves költségvetéséből. Az egyik névtelenül nyilatkozó szerint „a reformokat beruházásokhoz kötik”, ezzel is segítve az országokat a nehéz feladatokban.

A Politico emlékeztetett: 

az EU a magas adósságállomány, az elöregedő népesség és a csökkenő születési arány mérgező koktéljával néz szembe. Ezek együttesen megbénítanak minden olyan állami »felosztó-kirovó« nyugdíjrendszert, amely az adófizetőkre támaszkodik a nyugdíjasok jövedelemforrásának biztosításában

– vetítik előre.

2023-ban az uniós nyugdíjasok több mint 80 százaléka az állami nyugdíjra támaszkodott egyetlen jövedelemforrásként. E túlzott függőség miatt a 65 év feletti uniós polgárok egyötöde ki van téve a szegénység kockázatának, ami 18,5 millió embernek felel meg. Korábban lapunk is írt erről részletesen.

Brüsszel célja kettős: enyhíteni az államkasszára nehezedő nyomást a nyugdíjasok talpon maradása érdekében, és elősegíteni egy amerikai típusú tőkepiac létrehozását azáltal, hogy az emberek hosszú távú megtakarításait működésbe lehessen hozni – írja a cikk, melynek szerzője szerint az ötlet, bár jó szándékú, politikailag nehéz lenne, és a pénzügyminiszter-helyettesek is összerándulnak a gondolattól.

Ráadásul maga a nyugdíjpolitika messze kívül esik az EU végrehajtó hatalmának jogi hatáskörén.

„A nyugdíjreformot nem lehet megvenni” – vélekedett egy pénzügyminiszter-helyettes, aki szerint „ez a demokrácia lényegét fogja érinteni”. Egy másik azt emelte ki, hogy szerinte a nyugdíjreform „rendkívül ellentmondásos”.

A von der Leyen-féle bizottság nem fog a nyugdíjkorhatár meghatározására vagy a nyugdíjasok havi kifizetésének kötelezővé tételére összpontosítani. Brüsszel reformtervei ehelyett arra összpontosítanak, hogyan motiválják a polgárokat a nyugdíj-megtakarításra, és arra, hogyan ösztönözzék a vállalatokat, hogy céges nyugdíjprogramokat kínáljanak az alkalmazottaiknak.

Az anyagi ösztönzők ötlete az EU 800 milliárd eurós világjárvány utáni helyreállítási alapjából született meg.

Ennyi pénz kell a jóléthez Magyarországon, míg sok nyugdíjas százezer forintból tengődik

Egy friss felmérés arra mutat most rá, hogy mekkora havi összeg szükséges egy átlagos család jólétéhez. Arra is fény derült, hány embernek kell beérnie 200 ezer forint alatti nyugdíjjal, illetve hogy mennyire olvadt el egyes családtámogatások értéke. Részletek >>>