A pandémia sújtotta utóbbi évben világszinten növekedtek az üdítőitalok árai: az ivóleveké a leginkább, 10,46 százalékkal, míg a palackozott vizeké a legkevésbé, 0,46 százalékkal. A szénsavas üdítők átlagosan 7,3 százalékkal, a szénsavmentesek 6,13 százalékkal drágultak. Ilyen mértékű változások mellett nem csoda, ha elsősorban az eleve olcsóbb vizet vásárolják a fogyasztók.

Az eladás mennyiségét tekintve a palackozott vizek képzik az alkoholmentes-ágazat legnagyobb bázisát, köztük is a szénsavmentes ásványvizek. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) legfrissebb adatai szerint a 2021-es harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest az ásványvizek forgalma több mint 9 százalékkal növekedett itthon. Az évek alatt az ásványvíz tulajdonképpen mindennapi fogyasztási cikk lett. A teljes évre vetítve a vizek eladott mennyisége várhatóan elérheti az 1200 millió litert – bár ez a feltételezés nem számol drasztikus negyedik hullámmal a Covid-19 esetében.

Kapcsolódó

Nehezíti viszont a helyzetet, hogy a növekvő alapanyag- és energiaárak ezt a szektort is befolyásolják, amely gazdasági szempontból tervezhetetlenné teszi a következő évet. „Az elmúlt 14 évben nem volt ilyen fokú változás a piacon, mint most. Minden alapanyag ára növekszik, akár óráról órára, sőt nem egy esetben hiány is van belőlük. Mindez befolyásolja a mi költségeinket is, viszont az áremelés jelenleg kérdéses, hiszen a kereskedőláncok ártartást követelnek. Satu helyzetbe került az egész magyar ásványvízpiac, ezt viszont hosszú távon az ágazat egyik szereplője sem fogja bírni” – mondta Balog Zoltán, a Magyarvíz Kft. kereskedelmi igazgatója.

A vásárlók számára az ásványvizeket illetően a kényelem – hogy könnyen nyithatók, visszazárhatók, valamint egyszerűen hordozhatók legyenek – és a fenntarthatóság a két fő szempont jelenleg. Ez utóbbi kritériumra a 100 százalékban újrahasznosított alapanyagból készülő, továbbá a 100 százalékig papíralapú palackok jelenthetik a megoldást a jövőben. Fő cél a körforgásos gazdaság megvalósítása, ezzel kapcsolatban folyamatos egyeztetések folynak az ágazatban az állammal együtt, azonban a fogyasztók nélkül lehetetlen az átállás, mivel a koncepció egyértelműen megkívánja a szelektív hulladékgyűjtést is.

„A betétdíj bevezetése már a küszöbön van Magyarországon, ami a legjobb megoldás jelenleg a körforgásos gazdálkodásra való átállásban. A PET az egyik legjobban újrahasznosítható műanyag, és bár az átállásnak is meglesz az ára, hiszen a rendszer működtetése is várhatóan a gyártói költségekben fog jelentkezni, hosszú távon a fogyasztók és a környezet számára is ez lesz a legelőnyösebb” – tette hozzá Balog Zoltán.