A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy április 1-jétől kivezeti a betéti kamatsapkát. Ez a különös eszköz a bankok által a vállalatoknak, pénzügyi intézményeknek nyújtott kamatot maximálta, de a 20 millió forintnál magasabb lakossági betéteket is érintette. Mértéke a 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama volt, és a látra szóló vagy egy évnél nem hosszabb lekötött betétekre vonatkozott.

Magas jegybanki kamatra volt szükség

Az intézkedést azzal indokolták akkor, hogy a rendkívül magas infláció és a forint árfolyamának védelme miatt a tényleges jegybanki eszköz kamata igen magasra, 18 százalékra emelkedett, vagyis a bankok 18 százalékon helyezhették el pénzüket a jegybanknál egy hetes időtartamra. Miután ennek csökkentése sokáig nem kerülhetett szóba, a bankok megtehették, hogy ennél nem sokkal alacsonyabb szintű kamatot kínálnak ügyfeleiknek, ők pedig a jegybanki eszközben tartják a pénzt, hetente megújítva.

A jegybank nem véletlenül vezette be ezt az eszközt: a likividitást, a jelentős pénzmennyiséget akarta így kiszívni a gazdaságból átmenetileg, hogy ez fékezze az áremelkedés ütemét. természetesen ez a hitelezést is visszafogta, de az infláció letörésének egyik fő eszköze a hitelek megdrágítása, így a hitelezés csökkentése által a gazdaságban lévő pénzmennyiség korlátozása.

Másfelé terelték a pénzt

A kormány ezzel szemben úgy gondolta, hogy a vállalatok hitelezési lehetőségeit mégiscsak biztosítani kell alacsonyabb kamatok mellett, illetve limitálni betéti kamataikat, hogy inkább beruházásokra fordítsák a pénzt. A pénzügyi intézmények: biztosítók, befektetési alapok, lakástakarékpénztárak esetében más lehetett a meggondolás: ezek lakossági ügyfeleit inkább az inflációkövető állampapírok felé akarhatták terelni, amely a tavalyi infláció alapján önmagában fizet az idei év után 18 százalékot, már ha tavaly november vége előtt vásárolták meg.

Ugyanez a meggondolás vezérelhette a 20 millió fölötti lakossági betétekre kirótt intézkedést is: vegyenek állampapírt, az ugyan hatalmas költség az államnak, de legalább finanszírozza az adósságot, míg ha a bankok a jegybanknál helyezik el a pénz magas kamatra, az csak a jegybank veszteségét növeli, aminek kifizetése vagy a kormányra marad, vagy fennmarad adósságként jó darabig.

Nincs már rá szükség

A jegybank véleménye szerint az intézkedés a monetáris transzmissziót csorbította, kevésbé tudott így érvényesülni a szigorú monetáris politika, aminek eredménye lehetett, hogy tovább kellett fenntartani a magas jegybanki kamatszintet. Mindenesetre mostanra az infláció visszaszorult, a jegybank fő eszköze ismét az alapkamat lett, amelyet nagy ütemben csökkentenek, és már nem tér el erősen a 3 hónapos diszkont kincstárjegy hozamától, amely 6,7 százalék, míg a jegybanki alapkamat 9 százalék, és még márciusban csökkenni fog.

A betéti sapkára így már nincs szükség, az NGM úgy indokolta a döntést, hogy az infláció letörése, a hitelezés élénkülése, a gazdaság erősödése és a külföldi befektetői megítélés javulása miatt nem szükséges fenntartani. Ezzel egyidejűleg a kkv-k kamatsapkáját is kivezetik, az egyetlen, ami még megmarad, az a lakossági jelzáloghitelek kamatának korlátozása, melyet nem rég vezettek be, és elvileg júniusig lesz érvényben.