A jegybank nem képes az együttműködésre, hiába kerestük erre a lehetőséget. Úgy látjuk, ott olyan viselkedés uralkodik, ami alapvetően arról szól, hogy a Magyar Nemzeti Bank a médiában üzenget

– üzente meg a médiában Nagy Márton a jegybank és a kormány közti háború legújabb epizódjában. A nemzetgazdasági miniszter az Indexnek nyilatkozva azt is elmondta, hogy az a hangnem, ami „napjainkban ott uralkodik, méltatlan az intézményhez”, és „ennek a felelőssége pedig a jegybank vezetőségét terheli”.

Nagy Márton közel húsz évet lehúzott a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), annak alelnöke is volt távozásáig. A Matolcsy György vezette jegybank az elmúlt néhány évben többször konfliktusba keveredett a kormányzattal, hol Varga Mihály pénzügyminiszterrel, hol pedig Nagy Mártonnal. 

Tavaly leginkább az elszállt infláció miatt tolták egymásra a felelősséget a felek, idén főleg a jegybanktörvény módosítása, vagy épp a kamatpálya alakítása miatt feszültek egymásnak. A jegybanktörvény módosítása úgy fest, hogy lekerült a napirendről, legalábbis Varga Mihályék „részletes egyeztetésbe” kezdtek az MNB-vel.

Úgy tűnt, hogy enyhül a feszültség, április elején Matolcsy György és Nagy Márton személyesen egyeztettek, közös munkaebéd, közös sajtóközlemény, kézfogós-mosolygós képek – ismét minden felhőtlennek tűnt, legalábbis ez rajzolódott ki a jegybank és a tárca kommunikációjából.

Aztán ismét felpörögtek az események, méghozzá a versenyképesség terén:

  • (a témához szorosan kapcsolódik, hiszen versenyképesség, de ez még korábban történt, ezért csak zárójelben rögzítsük: márciusban megjelent a MNB szokásos versenyképességi jelentése – két helyet rontottunk, Magyarország a 19. helyre csúszott vissza az uniós rangsorban –, amelyről korábban azt írtuk, hogy „a kormány rendre felhívja a figyelmet a brüsszeli bürokráciára, pedig nagyon úgy tűnik, hogy a magyar közigazgatásban bőven lenne mit sepregetni”);
  • Nagy Márton minisztériuma révén egy 2030-ig szóló versenyképességi stratégiával rukkolt elő a kormány április közepén – ezt a dokumentumot az Index cikke szerint az NGM el is juttatta az MNB-nek, név szerint Matolcsy Györgynek, azonban a jegybank „szakemberei nem keresték a nemzetgazdasági minisztert vagy az NGM munkatársait, hogy formális vagy informális úton egyeztessenek a stratégiáról”;
  • május közepén pedig a jegybank egyik elemzése ebbe a stratégiába szállt bele, kemény kritikákkal véleményezte azt – erről lentebb olvashat;
  • a napokban ezekre a jegybanki kritikákra válaszul szólalt meg Nagy Márton, aki az Indexnek azt mondta, „az önmagában nem probléma, hogy valaki a versenyképességi stratégiát elemzi”, „azonban napjainkban már mindenkinek van telefonja, és azt fel lehet emelni” – a miniszter szerint egyébként „rendszeresek” az egyeztetések az MNB és az NGM között, most mégis úgy érzi, hogy „a jegybank nem képes az együttműködésre”, hiába keresték ők erre a lehetőséget. 

De mégis mit kifogásol a nemzetgazdasági miniszter a jegybanki kritikákkal kapcsolatban? Mik voltak egyáltalán a jegybanki kritikák? Ezeket nézte most meg az Economx.

MNB: Folyamatosan romlik Magyarország versenyképessége

A jegybank összesen öt versenyképességgel foglalkozó rangsort említ a szakmai észrevételei között: 

uniós összevetésben – azaz 27 tagállam versenyképességét vizsgálva – Magyarország helyezése a 19. és a 24. hely között szóródik az egyes rangsorokban.

Érdekesség, de épp az MNB felmérése adja a legjobb (19.) helyezésünket.

A jegybank fő üzenetei között kiemelte a kormány stratégiájával kapcsolatban: „fontos felismerés”, hogy a stratégia gazdasági fejlettségünk felzárkózását a versenyképesség javulásán keresztül kívánja elérni. A stratégia a hazai vállalatok termelékenységének javulását célozza, kitörési irányként azonosítja a technológiai átmenetek és a digitalizáció felgyorsítását. Lényeges szempontként jelenik meg benne az MNB értékelése szerint, hogy a magyar vállalatok képesek legyenek feljebb lépni a globális értékláncokban, valamint növelni exportpiaci aktivitásukat. 

A jegybank azt is kiemelte, hogy az ágazati javaslatok közel 80 százaléka illeszkedik az MNB korábbi anyagaiban megfogalmazott, a versenyképességi fordulatot célzó javaslatokhoz. Ugyanakkor az MNB azt is hangsúlyozta, hogy

a makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk gazdasági felzárkózásában azonosított kihívások jellegével.

A jegybank szakemberei úgy vélik, hogy

  • a foglalkoztatás mennyiségi növelése helyett a munkaerőkínálat minőségi javulására;
  • az export volumen növelése helyett a hazai hozzáadott érték növelése;
  • a beruházások mennyiségének növelése helyett a beruházások minőségi szerkezetére;
  • a feldolgozóipar gazdasági súlyának növelése helyett tudásalapú szolgáltatószektorra

lenne szükség.

A főbb jegybanki üzenetek szerint Nagy Mártonék stratégiájának célrendszere elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire, az intenzív növekedési modellre történő átállásra jóval kevesebb hangsúlyt fektet. 

Az MNB-ben úgy látják, hogy a stratégiában felvázolt fejlesztési célok csak hívószavak szintjén kívánnak változást elérni, a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok kevéssé azonosíthatók. 

„A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak”

– szögezte le MNB kiadványa, amely többek között hiányolta azt is, hogy a megvalósítási terv és a hozzá rendelt finanszírozási terv nem szerepel a stratégiában. 

NGM: A jegybank megfogalmazhat kritikát – a szakmai egyeztetéseken 

A kormány hitt abban, hogy a jegybank és a tárca közötti kapcsolatot egy konszolidáltabb és előremutató útra terelik – fogalmazott az Indexnek Nagy Márton. A miniszter szerint őszintén törekedtek a monetáris és fiskális politika közötti kapcsolat javítására, még a válságos időkben is. Nekünk is van véleményünk a jegybank működéséről – mondta a tárcavezető, aki néhány példát is hozott erre: 

  • nem értenek egyet a kamatpolitikával;
  • vagy épp a monetáris eszköztár működtetésével – köztük a Diszkont Kincstárjeggyel.

„Mégsem kürtöljük tele a médiát kritikai észrevételeinkkel. Kellő alázattal végezzük munkánkat a minisztériumban, és ezt a beosztottjaimtól is elvárom” – jelentette ki Nagy Márton, aki végső soron ehhez tartotta is magát az Indexnek tett megszólalása alkalmával is – nem kritizálta a jegybank által megfogalmazott kritikát.

Az Economx megkereste a jegybankot, reagálnak-e Nagy Márton kedden tett kijelentéseire, de az MNB nem kívánt élni a lehetőséggel, nem kommentálják a miniszter kijelentéseit.